Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1103 Január 4-én Csány értesítette Kossuthot Görgei hadtestének előző napi tétényi utóvédi győzelméről és a főváros várható kiürítéséről.1

1

Kossuth ezt a levelet legkésőbb január 6-án megkapta, mert aznap Bemnek írott levelében már hivatkozott reá. 1

2

Ugyanakkor Csány január 5-én megkapta Kossuth január 4-i levelét, és értesítette Górgeit az OHB (pontosabban, Kossuth) ebben foglalt határozatáról: A fővárost nem szabad kardcsapás nélkül feladni. A tábornok azonban ezt a rendeletet már csak Vácott, január 5-én kapta meg. 1

3 Kossuth január 7-én Gaál Miklós ezredeshez, az aradi ostromsereg parancsnokához írott levelében közölte „azt a borzasztót", hogy „a dunai hadsereg kardcsapás nélkül adta fel Budapestet, vonult Pesten innenre". Kossuth kihangsúlyozta: „Nagy dolog kardcsapás nélkül." Am addig nem akar ítélni a dolog felett, amíg a másnap érkező Vetterrel nem szól. „Aztán intézkedem."14

Vetter azonban késett. Kossuth tehát január 8-án körlevelet intézett több tábornokhoz, így Görgeihez, a feldunai, Perczelhez, a volt Mura-menti, Répásy Mihályhoz, a tartalék hadtest parancsnokához, végül az ekkorra már a szolgálatot elhagyó Lázár Györgyhöz, aki december végéig a feldunai hadtest Duna-balparti hadoszlopának parancsnoka volt. A körlevélben bejelentette az OHB és az országgyűlés Debrecenbe érkezését. „Meglepetve vette a kormány azon tudósítást — folytatta —, hogy a főváros kardcsapás nélkül adatott fel. Az ország kormánya azonban várja a táborvezérkari főnök s helyettes hadügyminiszter, Vetter tábornok megérkezését, hogy a főváros feladásával összekötött hadi munkálatok politikai iránya felől tudósítást vegyen — melyet eddig nem vőn — sa nemzet nevében határozó intézkedéseit ahhoz képest kiadhassa." (Eszerint tehát a Vetter által Kossuth-hoz küldött Bikkesy Lajos őrnagy nem nyújtott elegendő felvilágosítást Kossuthnak a haditanács végzéseiről. Csány csak másnap, január 9-én, délután 1 órakor, Vetter pedig január 10-én érkezett Debrecenbe).15

Végül az OHB elnöke részletes tudósításokat kért a tábornokoktól seregeik működéséről, létszámáról, elhelyezéséről és szükségleteiről, és a hadipénztáraikban található pénzösszegekről.1

6 A képviselőház ezen a napon tartotta első „tanácskozmányát".1

7

Ezen Kossuth a január 2-i haditanács határozatairól szólva elmondta, „hogy vezéreink oly tervet készítettek, mely bizonyosan meg fogja az ellenséget lepni". Ha ezt a kijelentést az e napon írott körrendelet szavaival összevetjük, vagy azt kell feltételeznünk, hogy Kossuth tájékozatlanabbnak mutatkozott a körrendelet megfogalmazásakor, mint amilyen valójában volt, annak érdekében, hogy a tábornokokra annál jobban reájuk piríthasson; vagy pedig a képviselőknek szóló titokzatos megfogalmazás volt hivatva leplezni azt, hogy Kossuthot is meglepte a haditerv, amelynek részleteiről nem tudott.1

8

A képviselőház január 9-i nyílt ülésében már részletesebben szólt az elmúlt napok eseményeiről. Bejelentette a főváros feladását. „Erről lehetnek különbözők a vélemények, de minden esetre a dolog megtörtént, a dolog tény". Kossuth még ezt a kellemetlen hírt is igyekezett a kedélyek emelésére felhasználni: „Seregeink kivonulása akként történt, hogy az egyik, igen tetemes rész [Görgei hadteste - H. R.] a másik [Perczel és Répásy csapatai] által kellőleg fedezve, már az új hadi munkálatoknak irányában igen sikeres előhaladást tőn akkorra, midőn az ellenség észrevette, hogy a főváros kiüríttetett." A feldunai hadtest működési irányáról kijelentette, „hogy merre ment seregünknek azon