Századok – 1997
Tanulmányok - Gergely András: A magyar ügy és a magyar diplomácia Frankfurtban1848 nyarán V/991
1012 GERGELY ANDRÁS kell venni a nem-német tartományok álláspontját. „Nem vizsgálja — tette hozzá ironikusan —, vajon Magyarország, vajon Itália bizonyságát adja-e annak, hogy Ausztriát fenn kívánja tartani." Az egyes osztrák-német örökös tartományok önrendelkezési jogát viszont kétségbe vonta, mert, mint utalt rá, akkor például Csehország egyedül is kimaradna. A kérdés igazi „időjárási fordulat", el kell oszlatnia azt a ködöt, ami itt kialakult. - Ki fog kérdésünkre választ adni? - kérdezte a baloldali Wigard. A bécsi Reichstag szláv többségű, az osztrák kormány hallgat. Tehát nem kérdezniük - határozniuk kell. Waitz arra hívta fel a figyelmet, hogy Csehország és az ottani szlávok csak a kívül rekedő magyarok és a németek között választhatnak, tehát valószínűleg Németországban fognak maradni. - A bajor Lasaulx, a szélsőjobb híve, leszögezte: a perszonális uniós döntés Ausztria elválását eredményezi, márpedig akkor minden döntésük érvénytelen, hiszen száz osztrák küldött közreműködésével született az alkotmány. - Az osztrák küldötteket még lehetne kényszeríteni az egységre, hiszen engedniük kell a többségnek - mondta erre a balközéphez tartozó rajnavidéki Zell. Ügy tűnik viszont, hogy arrafelé a nép sem vonzódik az egységhez, s ha ez így van, tudomásul kell venni. - Dahlmann a Vormärz érvelését foglalta össze: Ausztria középkori erőkre épült, előbb-utóbb magától is szétbomlana. E-gyetért Metternich-hel: alkotmány nemzeti alapon itt elképzelhetetlen. Kolowrat nemzetiségeket támogató politikája csak siettette Ausztria felbomlását. „Egy új Ausztriának semmiféle alapzata nincsen." - Waitz, a szerző- és küzdőtárs hozzátette: megmaradhatnak a régi „kapcsolatok", melyek sokévszázados voltát emlegetik, csak a császárság szűnjék meg. - Mittermaier professzor elismerte: nagy a veszélye annak, hogy most Ausztriából szláv birodalom alakul, de ezen egy enyhébb fogalmazás sem segítene.106 A vitatkozók leszögezték: az egységesülő német-és a nem-német tartományok között a pénzügyek és a hadsereg egysége kizárt -ez a fogalmazás lényege. - Mühlfeldt hiába kérte újra e paragrafus törlését. -Waitz szerint további fejlemények várhatók Ausztriában, nem biztos, hogy Ausztria kirekesztése lesz a következmény. - Szó sem lehet kiskapukról, határidőkről, kiegészítésekről - szögezték le a legtöbben, néhány osztrák képviselő okoskodására reflektálva. - Egy alkotmányban ugyanis jogilag nem lehet kimondani — hangsúlyozta Wigard —, hogy a német egységből kimaradó területekkel szívesen kötnek majd szövetséget.10 7 A perszonális unió elvét a szavazás során a tizenkilenc jelenlévő bizottsági tag közül csak Mühlfeldt utasította el. A bizottság indítványát a parlament egy hónappal később elfogadta, végül azonban — 1849 elején — a plénum módosított rajta. A „perszonális unió" kifejezése elmaradt, s helyette a „különvált saját alkotmány, kormány és igazgatás" követelése fogalmazódott meg, azzal a további megszorítással, hogy „a német tartomány kormányzatában és igazgatásában csak német állampolgárokat lehet alkalmazni." - Az új fogalmazás tehát még a perszonális unió lehetőségeit is szűkítette. A harmadik paragrafus tervezete szerint „egy olyan német tartomány államfőjének, aki egy nem-német tartománnyal perszonális uniós viszonyban áll, vagy saját német tartományában kell laknia, vagy alkotmányos úton ugyanott egy
