Századok – 1997
Tanulmányok - Gergely András: A magyar ügy és a magyar diplomácia Frankfurtban1848 nyarán V/991
A MACxYAR DIPLOMÁCIA FRANKFURTBAN 1848 NYARÁN 1013 régensséget kell felállítania, amelyhez csak németeket lehet alkalmazni."10 8 (A szövegezés végső, 1849 márciusi formájában is így maradt.) Az alkotmánytervezet harmadik paragrafusa közvetlen párhuzamot mutat a magyar 1848-as áprilisi törvényeknek a királyra vonatkozó rendelkezéseivel. A magyar törvény szerint ugyanis ha a király nincs az országban, helyette a végrehajtó hatalmat teljes jogkörrel (és csekély kivétellel) a nádor gyakorolja. A német alkotmánytervezet szerint pedig az uralkodónak abban az országban, amelytől távol él, régenst kell kineveznie. A nem is olyan egyszerű államjogi megoldást vita nélkül elfogadták, 18:2 arányban. Joggal valószínűsíthetjük, hogy e megoldás nem utolsósorban Szalaynak a magyar különállás jellegzetességeit régebbi és új jogász ismerősei körében ismertető munkája nyomán alakult ki. Annál is inkább vélhetjük ezt, mert a 3. paragrafus kapcsán elhangzó egyetlen hozzászólás, Waitzé szerint a régens az uralkodó család tagja is lehet - s ez a megjegyzés még inkább a meglévő magyar államjogi modellre utal. Az eredeti tervezet, amelyet Schüler, a baloldalhoz tartozó jénai bíró készített, konkrétabb, több garanciával körülbástyázott, de egy alkotmányban talán túlságosan részletező megoldást tartalmazott. Eszerint „egy német tartomány államfője, akit egy nem-német tartománnyal a perszonális unió kapcsol együvé, nem használhat fel német csapatokat vagy német pénzeket nem-német birtokai céljaira, nem-német csapatokat sem helyezhet német tartományaiba, a birodalmi hatalom által elrendelt birodalmi háború esetét kivéve"; sőt azt is kikötötte, hogy ahol eddig az uralkodónak Németországban volt a székhelye, ott kell maradnia!109 - Mindez a legteljesebb mértékben egybevágott a magyar politikai elképzelésekkel, és lényegében (Galíciától, Dalmáciától eltekintve) csak Magyarországra volt vonatkoztatható. Igen nagy valószínűséggel állíthatjuk tehát, hogy Szalay, aki a diplomáciai pályán újoncként és nem mindig teljes sikerrel működött, jogászként befolyásolni tudta a készülő német alkotmányt, s annak Magyarország számára önállóságát elősegítő és megalapozó támpontokat adott. Az alkotmány ezen első három paragrafusát a kortársak Ausztriához intézett kérdésnek" tekintették.110 A szinte állandóan ismételgetett, szállóigévé vált „Ausztriához intézett kérdés" egyelőre nem ügy hangzott, hogy a megkérdezettek kimaradnak-e a német egységből (ezt csak 1849-ben kérdezik), hanem úgy, hogy melyik formáját választják: a Habsburg birodalomnak a korábbi Német Szövetséghez tartozó tartományai belépnek-e a német egységbe (és a többi tartománnyal a kapcsolat államjogi értelemben a perszonális unió alapjára helyeződik, amely persze gazdasági-kereskedelmi szerződések révén a régi szálakat tovább éltetheti) - avagy a Habsburg-birodalom kívül marad a szorosabb egységen, ám „Frankfurt" és „Bécs", vagyis a szűkebb Németország és a Habsburg birodalom szoros kapcsolatát két független állam szerződése fogja kialakítani, szabályozni. Egy hónap múlva a tervezet a nemzetgyűlés plénuma elé került, ahol a kérdés hivatalos formában is megismétlődött. A választ azonban nem az osztrák jogtudomány, hanem a hatalom adta.
