Századok – 1997

Tanulmányok - Gergely András: A magyar ügy és a magyar diplomácia Frankfurtban1848 nyarán V/991

A MACxYAR DIPLOMÁCIA FRANKFURTBAN 1848 NYARÁN 1007 diplomáciai okmányokon, a neheztelés azonban erőteljes formákban nyert kifeje­zést.7 2 A sajtó is jelzi: az Istvánnak adott teljhatalom visszavonása után a frank­furti magyar követ megbízásának megszüntetése várható.7 3 Szeptember 15-én Hekscher frankfurti külügyminiszter — nyilván János főherceg felszólítására —jegyzéket intézett Szalayhoz. Ebben — válaszul 5-i jegy­zékére — arra hívta fel figyelmét, hogy mielőtt a további jó viszonyt megalapozó kérdésekről tárgyalnának, tisztázandó mandátuma. A nádornak adott teljhatal­mat ugyanis időközben visszavonták, tehát a maguk részéről Szalay meghatalma­zását is megszűntnek (erloschen) tekintik, és remélik, hogy megújítása után foly­tathatják hasznosnak ígérkező kapcsolatukat.74 János főherceg másnap mái- nyugodtan jelenthette Wessenbergnek: „Ami Szalayt illeti, hívattam, hogy kinyilatkoztassam neki, hogy miután a császár és király vezeti a kormányt, a casus, ami által itt megjelent, megszűnt. - Küldök Önnek egy különös iratot, amely bizonyítja ennek az embernek a korlátoltságát és tudatlanságát. [Feltehetőleg a szeptember 5-i, katonai szerződést szorgalmazó jegyzékről van szó.] Azt kívánom, hogy a magyarok Bécsben ne keltsenek izga­tottságot, ezek mindenre képesek [Valószínűleg a Reichstaghoz érkező magyar delegációra utal.] Még nem vagyunk a válságok végén." S a levél végén még hoz­záteszi: „Amint elmúlt a holsteini vihar, tudatni fogom vele, hogy megbízólevelét a király által aláírva mutassa be."75 A „holsteini vihar", a malmöi fegyverszünet kapcsán támadt kormányvál­ság tette lehetővé, hogy a magyar követ még egy-két hétig folytathassa küzdel­mét. Szeptember 6-án ugyanis lemondott a kormány, és csak 19-én alakult újjá, Schmerling elnökletével (de nem miniszterelnökségével), aki a külügyi tárcát is átvette. Szalay saját érvelésének csapdájába került. Küldetésének legitimitását egé­szében a nádori teljhatalomra építette, nem sejtve, hogy azt visszavonták. Szep­tember 17-én részletesen válaszolt Hekschernek, tévesnek nyilvánítva érvelését.76 Szerinte ugyanis az ő István nádor által aláírt kinevezése nem a nádori teljhatal­mon, hanem a helytartói jogkörökön nyugszik, amelyeket, mivel törvénnyel biz­tosítottak, visszavonni nem is lehet. Májusi kinevezésük vitathatatlanul ezen a­lapult (akkor még nem volt a nádornak teljhatalma), s ugyancsak nemzetközi jellegű megbízás volt. - Az államjogi érvelés azonban az uralkodói akarattal szem­ben, amely helytelenítette kinevezését, már nem állhatott meg. Szeptember 11-én Wessenberg eljuttatta Bruck frankfurti osztrák követnek az uralkodó István nádorhoz intézett szeptember 7-i levelét, aki a frankfurti kor­mány újjáalakulása után, szeptember 22-én jegyzékként átadta Schmerlingnek, az új külügyminiszternek.77 Bruck, a feszült közhangulatra, az interpellációk le­hetőségére való tekintettel közléseit bizalmas jellegűeknek tekinti.78 Szeptember 26-án Szalay újabb megbízólevél kieszközlését kérte Batthyánytól.7 9 Október 1-én Schmerling külügyminiszter közli „Szalay úrral": Ferdinánd szeptember 7-én érvénytelennek nyilvánította követi megbízatását, megtagadják vele a hivatalos érintkezést.80 Minderről értesítést kapott az osztrák követség.81 Szalay nem tehetett mást, mint tiltakozott - és távozott. A belgiumi Lüttichbe ment, hogy a Párizsban tevékenykedő Telekivel felvegye a kapcsolatot.8 2

Next

/
Thumbnails
Contents