Századok – 1997
Tanulmányok - Gergely András: A magyar ügy és a magyar diplomácia Frankfurtban1848 nyarán V/991
A MACxYAR DIPLOMÁCIA FRANKFURTBAN 1848 NYARÁN 1003 van, hanem pillanatnyilag magának van egy saját, az osztrák államoktól különböző államfője".5 0 Az osztrák kormánynak, ha korrekten jár el, be kellett volna ismernie Magyarország teljes különválását. Az a kormány, amelynek hatalma még Bécs városára sem terjed ki, akadályozza most az ő elismertetését, amely pedig csak eszköz a célhoz, a magyar-német szövetség megteremtéséhez. „A független Magyarország Németország egysége egyik legerősebb garanciája."5 1 A fogadtatás ügye formális okokból is húzódott: János és a kormány Kölnbe utazott, a Dóm avatási ünnepségeire. Ezt követően került sor az államtitkárok kinevezésére. A minisztertanácsi ülések csak augusztus 19-én kezdődtek meg. A néhány napos késlekedés hátterében azonban valóban ott rejlettek a politikai fenntartások is. Alighanem Schmerling próbálta keresztülvinni a magyar megbízott visszautasítását, mások viszont Bécsnek teendő szívesség helyett éppen nyomást kívántak gyakorolni az elismeréssel a császári kormányra. Szalay augusztus 15-én tárgyalt Leiningen miniszterelnökkel, aki már jelezte neki, hogy a követküldésre ők aligha vállalkoznak, mert az sértené az osztrák kormányt. Inkább hajlanak viszont a szövetségkötésre, mivel az arra kényszerítené az osztrákokat, hogy szorosabban kötődjenek Frankfurthoz.52 Az első minisztertanácsi ülések — augusztus 19-én, 22-én, 30-án — csaknem kizárólag külpolitikai kérdésekkel (az itáliai békével, követküldésekkel) foglalkoztak. A legelső tárgyalási ponttól számítva hetedikként, a második minisztertanácsi ülés harmadik pontjaként referált Hekscher külügyminiszter a magyar diplomáciai kapcsolatról. Túlzott késlekedésről tehát éppen nem beszélhetünk. (A miniszterek és államtitkárok teljes számban jelen voltak.)5 3 „3. Hekscher miniszter számol be Szalay magyar követ kívánságáról, hogy Németország egy külön követet küldjön Magyarországra, akit István főherceghez akkreditáljanak. - Ezt illetően elhatároztatik, hogy Szalay magyar követnek ugyan nem határozottan megtagadó, mindazonáltal Ausztria és Magyarország jelenlegi összekuszálódott viszonyaira való tekintettel egyelőre elutasító válasz adassék. " A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy Szalay követi minőségét tudomásul vette a frankfurti minisztertanács, szabaddá vált az út a megbízólevél átadása előtt. A vita akörül forgott, hogy az ilyenkor szokásos megbeszélés alkalmával mit válaszoljanak a követküldési és a szerződéskötési javaslatra? - Az azonnali követküldésnek bizonyára nem akadt pártfogója. A frankfurti kormány elsősorban a nagyhatalmakhoz és a független szomszédokhoz kívánt követeket akkreditálni; nem sok sikerrel. Párizs és London csak félhivatalos minőségben tárgyalt velük. Az első teljes értékű elismerésre Brüsszelben kerül sor, szeptember 5-én. (Ezt követte Svájc, Hollandia, a Szárd királyság és az Egyesült Allamok.) Mit szólt volna a nemzetközi közvélemény, ha elsőként Pest-Budával létesítenek hivatalos kapcsolatot? Emellett Leiningen is megmondta Szalaynak: ekkora kihívást Ausztriával szemben nem mernek vállalni. Ugyanakkor a nyílt visszautasítás sem volt indokolt, mivel ezt a Béccsel szembeni ütőkártyát, amíg lehetett, kézben akarták tartani; nem is szólva arról, hogy maga a Paulskirche a magyar követküldést, a szövetségkötést változatlanul szorgalmazta. így a halogató válasz mellett döntöttek. Augusztus 24-én veszi kézhez a magyar követ Batthyány kétségbeesett augusztus 18-i sürgető levelét: a horvát támadás küszöbön áll, a diplomáciai elis-
