Századok – 1997
Tanulmányok - Gergely András: A magyar ügy és a magyar diplomácia Frankfurtban1848 nyarán V/991
998 GERGELY ANDRÁS nich-hel, a megbeszéléseket a forradalom tette időszerűtlenné. A királyhű, katolikus vallásánál fogva Poroszországban is elszigetelt katona-diplomata 1848 tavaszán népképviselővé választatta magát. Frankfurtban a szélsőjobbhoz tartozott, de részint tekintélye, politikai sűlya, részint konzervativizmusának a junkerekétől elütő jellege — Radowitz a katolikus érdekek érvényesítése esetén a viszonyokkal kiegyezni törekvő konzervatívokat gyűjtötte maga köré — mindegyik politikai párt előtt tiszteltté és megbecsültté tette. Ha felszólalt, véleményét joggal tarthatták a porosz udvarhoz közel állónak, hiszen levelezett az uralkodóval.2 3 1848 nyarán Radowitz TV. Frigyes Vilmos címmel röpiratot adott ki, amelyben mentegette királya márciusi magatartását, s a német egység hivatott megteremtőjeként állította be. Radowitz, mint 1849-es politikája is mutatja, nem megakadályozni, hanem megteremteni próbálta a német egységet.24 1848-as politikája előlegez valamit Bismarckéból. Nemcsak azért, mert feleségének már ekkor megírta, hogy „Németország, sőt Európa rekonstrukciója nem felszabadító nemzetgyűlések, hanem hatalmas harcok és tettek műveként áll majd elő",2 5 hanem azért is, mert leszögezte: „csak a külső háború hozhat politikai menekvést, s nem a belső".26 Radowitz tehát kereste a konfliktust, hogy megelőzze a belső társadalmi feszültségek kirobbanását, Frankfurt ellehetetlenülését. (A dán háború tanulságait figyelembe véve talán kissé könnyelműen vállalkozott minderre.) Július 1-én azt indítványozta, hogy ha két héten belül nem tartják meg a csehországi választásokat, fegyveres intervencióval vigyék azt végbe. Javasolta Frankfurt beavatkozását az olasz hadszíntéren is.2 7 Szalay gyakran megfordult Radowitznál, aki házában afféle politikai szalont tartott fenn, s Budára küldött beszámolói szerint őszinte támogatóra talált benne. Radowitznak fontos szerepe volt követi elfogadtatásában.28 Júliusban (igaz, egy megbízhatatlan beszámoló szerint) Radowitz szalonjában képviselők, politikusok jelenlétében megvitatták Kossuth egy állítólagos tervét, amely a Habsburg birodalom föderatív átalakítását célozta. Eszerint Ferdinánd császárként az osztrák-német tartományok felett uralkodik Bécsben, Magyarországon Ferenc József lépne a trónra, Cseh-Morvaország, Galícia, Bukovina lenne Ferenc Károlyé, Prága székhellyel. Itáliában Ferenc Károly második fia, Ferdinánd Miksa főherceg uralkodna, s egymással védelmi szövetséget alkotnának. A jelenlévők ellenezték e tervet (a frankfurtiak nyilván nem akartak lemondani Csehországról). Radowitz viszont azt fejtegette, hogy a Habsburg dinasztiát el kell kergetni, teljes gyökeres átalakulásra van szükség. (Szeptember közepén pedig állítólag levélben újra megismételte ezt az ajánlatot, Kossuth azonban megint elutasította.)29 Ausztria szétbomlásakor — fejtegette augusztusban Radowitz Szalaynak — Galíciának Magyarországhoz kell kerülnie. Szalay, nyilván még bízva Lengyelország helyreállításában, tiltakozott ellene. Radowitz azzal is biztatta Szalayt: frankfurti diplomáciai elismertetését a többi európai ország diplomáciai elismerése fogja követni. Radowitz fölismerte: Ausztria egészében nem léphet be a német egységbe. „Az osztrák monarchia egyetlen lehetséges létezési formája a föderatív állam, nemzeti alkatrészei szerint elrendezetten" - vélte szeptemberben, vagyis még ekkor és ezután is a nemzeti elv alapján föderalizált birodalom, illetve — az egységbe lépés szándéka esetén — a perszonális uniós megoldás felé hajlott.3 0 Kül-
