Századok – 1997

Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Új rend egy új világban. Dokumentumok az amerikai politikai gondolkodás korai történetéhez (Ism.: Urbán Aladár) IV/982

982 TÖRTÉNETI IRODALOM A könyv végen a francia olvasó egy gazdag, tematikusan rendezett bibliográfiát talál, amelyben főleg a francia, angol, német nyelvű munkák kaptak helyet. Sajnos, van olyan témakör (mint a néprajz és az oktatásügy például), ahol nem létezik nem magyar nyelvű szakirodalom - ezeket a hiányosságokat e területek művelői figyelmeztetésként is értelmezhetik... A mű különleges előnye, hogy viszonylag kis terjedelmével bámulatos adatgazdagság párosul. 300 oldalba sűríteni a magyar művelődés történetét a kezdetektől napjainkig, méghozzá úgy, hogy az a nem magyar olvasóközönség számára is élvezetes és érthető legyen: ez a szinte lehetetlen vállalkozás a lehető legnagyobb mértékben sikerült. A francia-magyar kapcsolatok létezése a múlt századain keresztül és az, hogy a magyar kultúra az egyetemes európai kultúra része, noha eredetiségét mindmáig megőrizte - ez a francia publikumnak szánt üzenet a könyvben jól megalapozva, a francia fülnek ismerősen csengő nevekkel alátámasztott, hatásos példákkal nyer bizonyítást. A magyar művelődéstörténet lapjain felbukkanó Villon, Du Bellay, Voltaire, Rousseau, Commynes és Romain Rolland új oldalukról mutatkoznak be késői honfitársaiknak; mind nyilatkoznak, véleményt mondanak a magyar történelem egy-egy szeletéről. Egy idegen nép történetét olvasva megragadó érzés ismerős nevekkel, jól ismert személyiségekkel találkozni, miközben egy, a sajátunktól eltérő nemzeti sors furcsa, újdonságként ható részleteivel kerülünk kapcsolatba. A magyar művelődés története azonban nemcsak a külföldnek szólhat: a franciául tudó magyar olvasóközönség a magyar kultúrának új szemszögű, érdekes megvilágítású bemutatását fedezheti fel. A franciául megírt munkába apró fordítási hibák csúsztak be, pl. a hiteles hely latin nevénél (49. o.) vagy Széchenyi Világ című művének francia megfelelőjénél (Monde-nak fordítva, a „világosság" helyett, 141. o.). Ez azonban nem változtat a mű alapvető értékein és magyar szempontból is hiánypótló voltán: a Domanovszky-féle, fél évszázadnál is régebbi összefoglaló Magyar művelődéstörténet óta Magyarországon is ez az első ilyen szintetikus igényel fellépő munka, amelynek így talán a magyar nyelvű kiadását sem lenne érdektelen megfontolni. Addig is örüljünk, hogy legalább a franciák rendelkeznek a magyar kultúra érdekes, gazdag és széles látókörű új összefoglalásával. Nóvák Veronika ÚJ REND EGY ÚJ VILÁGBAN Dokumentumok az amerikai politikai gondolkodás korai történetéhez A kötet anyagát válogatta, fordította, szerkesztette és a jegyzeteket készítette: Lévai Csaba Multiplex Media - Debrecen U. R Debrecen, 1997. 232 o. Az utóbbi években örvendetesen megnőtt az Egyesült Államok történetévél összefoglalóan vagy annak egyes szakaszaival foglalkozó hazai kiadványok száma. Az elmúlt öt évben jelent meg C. N Degler: Az élő múlt. Milyen erők formálták Amerika mai képét? (Európa, 1993.), J. W. Davidson - M. H. Lytle: A tények nyomában (Panem - McGraw Hill, 1995.), C. Sellers - H. May - NR. McMillen: Az Egyesült Államok története (Maecenas, 1995.), R. Michell: Az Egyesült Államok alkotmánya. Történet, dokumentumok, mutatók (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.), J. M. Berry - J. Goldman - K. Janda: Az amerikai demokrácia (Osiris, 1996.). Külön érdemes megemlíteni Magyarics Tamás és Frank Tibor egyetemi hallgatók számára készült kiadványát: a Handouts for U. S. History. A Study Guide and Workbook (Panem - McGraw Hill, 1995.) c. kötetet. Ez ugyanis huszonhat fejezetben a kezdetektől az 1980-as évekig mutatja be az Egyesült Államok történetét oly módon, hogy minden fejezet kronológiai áttekintést, rövid történeti összefoglalást, fogalom-magyarázatot, a szereplő személyeket ismertető kislexikont, válogatott forrásszövegeket ad, összefoglalja az esetleges vitás történeti kérdések körüli nézeteket, majd a témakörhöz tartozó korszerű ajánlott angolnyelvű irodalom jegyzékével zárja le az egyes fejezeteket. Az említett munkák közé sorol most Lévai Csaba kétségtelenül figyelemre méltó egyéni teljesítménye, amely nem annyira „mindenes" szerepe, hanem a válogatás szerencsés összeállítása miatt érdemel figyelmet. Egyet kell értenünk ugyanis azzal, hogy az amerikai forradalmat megelőző évtizedtől az 1789-hen életbe lépett alkotmány elfogadásáig terjedő időszak dokumentumaiból válogatott — néhány kivétellel —, s hogy a bemutatott politikusok és gondolkodók: John Adams, Thomas Jefferson, Alexander Hamilton és James Madison voltak a legfontosabb közéleti - politikai szereplők az alkotmány kidolgozását megelőző és annak életbeléptetését követő egy-két évtizedben. Itt mindjárt megemlíthetjük, hogy amennyire indokolt az Angliából „átszármazott" Thomas Paine írásainak mellőzése a már meglévő magyar fordítások miatt, annyira indokolatlannak tűnik Ha-