Századok – 1997

Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Új rend egy új világban. Dokumentumok az amerikai politikai gondolkodás korai történetéhez (Ism.: Urbán Aladár) IV/982

983 TÖRTÉNETI IRODALOM milton és Madison esetében a The Federalist esszéinek teljes mellőzése arra hivatkozva, hogy azt egy kiadó megjelentetni készül. A legfontosabb értekezéseknek — vagy azok részeinek — itt volna a helye, mert így lett volna a gyűjtemény kiegyensúlyozott, hiszen a másik oldal két antiföderalista dokumentummal képviselve van. (Arról nem is szólva, ha az említett teljes esszé-gyűjtemény megjelenik, annak várható ára messze felül fogja múlni a jelen kötetét, így azt valóban kevesek tudják majd megvenni.) Az ismertetett munka — a felsorolt hiányok ellenére — jól szerkesztett keresztmetszetét adja az említett szerzők tevékenységének. A korszak politikai nézetrendszerét segít megérteni Adams „Gondolatok a kormányzásról" c. írása, az Egyesült Államok egyes tagállamainak alkotmányai védelmében írott művének részletei, vagy Jefferson áttekintése Brit-Amerika jogairól, illetve a Virginia államról szóló jegyzeteinek részlete, az 1798. évi, a polgárjogokat megszorító törvények ellen tiltakozó „Kentucky határozatok", vagy Hamilton nyilatkozata a felállítandó Nemzeti Bank alkotmányosságáról, valamint híres „Jelentés az iparról" c. előterjesztésének részletei. Külön figyelmet érdemel a Függetlenségi Nyilatkozat közreadott szövege, mert azt Lévai Csaba — az elmúlt évtizedek kutatásait hasznosítva — úgy közli, hogy feltünteti a Jefferson által fogalmazott, de a Kongresszus vitái során elhagyott szövegrészeket, illetve zárójelben adja a viták során beiktatott változtatásokat. A filológiai teljesítményt elismerés illeti, de talán szerencsésebb lett volna a közismert hivatalos szöveget közreadni - jegyzetekkel. így akkor az angol uralkodó rabszolga-kereskedelmére utaló és a Kongresszus által kihagyott részlet jegyzetbe kerülhetett volna, mint egyetlen számottevő, minden hallgatót vagy olvasót érdeklő változás. Ugyanakkor talán a felsorolt sérelmek azonosítható tételeit is meg lehetett volna jegyzetelni - hiszen ez az egyetlen dokumentum, melyet a fordító-szerkesztő nem látott el jegyzetekkel. (Az elméleti törekvések azt sem zárták volna ki, hogy foglalkozik a Függetlenségi Nyilatkozatot megelőző hármas követelés: a jog az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz miként változott meg Jefferson tolla alatt - és azt miként értelmezhetjük.) A fordításhoz, a megoldásokhoz a recenzens nem kíván hozzászólni. Ezek a fordítások is felvetik azonban az amerikai társadalmi-történeti fogalmak „magyarításának", illetve azok egységesítésének problémáját. így eldöntendő, hogy polgárőrséget fordítunk - vagy megtartjuk a specifikus tartalmú milícia elnevezést. (Ld. pl. 32. és 132. o.) A kötet a már említett, személyekhez kötött dokumentumok mellett közli az 1781-ben életbe léptetett ún. Konföderációs Cikkelyeket, amellyel kétségtelenül hiányt pótol. Gondos jegyzeteihez azonban hozzátenném: egyértelműen meg kellett volna mondani azt, hogy a Cikkelyek értelmében együtt ülő Kongresszusnak nem volt joga törvényt hozni, illetve nem volt igazi végrehajtó hatalma sem, jóllehet az elősorolt feladatok ellátására kül-, had- és pénzügyi titkárságokat hoztak létre. (A fordítás kapcsán egy kérdés: az V cikkely eredetijében szerepel „az államok bizottsága", de ez a fordítás 168. oldalán hiányzik, miközben a 174. oldalon a X. cikkely szövege erre — már mint korábban szereplő testületre — utal.) A dokumentumokat a szerkesztő bevezetéssel, továbbá magyarázó jegyzetekkel látta el. Ez utóbbiak, pl. az anglikán vagy a puritán egyházszervezetre, a quakerek milícia-ellenességének következményeire, az 1787. évi alkotmány ratifikálásának körülményeire, a közfoldek körüli vitára, a szerződéses szolgákra, a „nullifikációs eljárásra" stb. vonatkozó jegyzetek körültekintően fogalmazódtak és világosak. Akadnak azonban pontatlanságok, nem kellően — vagy nem időben — adott magyarázatok. Ilyen pl. az alkotmány „szigorú" értelmezése (114.), amely csak később nyer valamiféle magyarázatot az ún. „tág" értelmezés emlegetésével. De ilyen a korai kétpártrendszer kialakulásának kérdése is, mert a föderalisták és antiföderalisták érthető szerepén túl nem adnak a jegyzetek információt az emlegetett demokrata-republikánusokról, (pl. 114.) - miközben a jeffersoni agrárdemokráciáról — igaz, inkább retrospektive (ld. 132.) — jó összefoglalást olvashatunk. (Itt jegyezném meg, hogy a fordító-szerkesztő kihagyta Jefferson első beiktatási beszédét, nyilván azért, mert annak fordítása — egyébként már 1970-ben — megjelent. Ha emellett az is szerepet játszott döntésében, hogy csak saját fordításait kívánta felhasználni, úgy inkább fordította volna újra, mert ezt a dokumentumot indokolatlan volt elhagyni.) Akadnak kisebb pontatlanságok, mint pl. az a megállapítás, hogy a 22. alkotmánymódosítás ,jogi értelemben" nyolc évben határozza meg az elnöki hivatal betöltésének lehetőségét. Ez ugyanis csak akkor igaz, ha valaki előtte nem elnökként megválasztva (vagyis az elnök helyébe lépve) két évnél rövidebb ideig gyakorolta a hatalmat. Ha ez az időszak több volt, mint két naptári év, úgy az illető csak egyszer választható meg. Nyilván csak elírás, hogy J. Q. Adams 1824-ben került az elnöki székbe, miként az is, hogy az 1790. évi népesedési adatokat becsült adatoknak tekinti. (191.