Századok – 1997

Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Blazovich László – Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568–1572 (ism.: Homoki-Nagy Mária) IV/979

979 TÖRTÉNETI IRODALOM utóda és folytatója volt Dischka Győző munkásságának. Szőnyi Ottó — a pécsi ókeresztény emlékek felfedezője — régészeti és művészettörténeti munkásságát Lengvári István mutatja be tanulmányában. Rajczi Péter a két világháborű közötti pécsi közoktatásügyről, ezen belül a népoktatásról, az alsó fokű szakoktatásról és a középfokú oktatásról ad áttekintést. A kötet tanulmányokat tartalmazó részét két politikatörténeti munka zárja: Fodor Márta az 1848/49-es Baranya megyei honvédegylet történetét dolgozta fel 1867 és 1890 között, míg Szirtes Gábor az 1947-49 közötti évek szalámipolitikájának pécsi és baranyai kuriózumait ismerteti. A „Forrás" címet viselő fejezetben a Dunagőzhajózási Társaság történetéből olyan dokumentumokat közöl Huszár Zoltán, melyek átfogó képet nyújtanak egy nagyvállalat szociálpolitikájának fontos területéről, a dolgozók élelem- és iparcikkellátásáról az 1896 és 1939 közötti időszakra vonatkozóan. Az „Adattár" közleményei között — amelyek némelyike inkább már feldolgozásnak minősíthető — értékes adatokkal járul hozzá a további kutatásokhoz Gál Éva a pécsi székesegyházi kincstár ötvöstárgyai, Márfi Attila a pécsi színjátszás korai szakaszának kiemelkedő egyéniségei bemutatásával. Visy Zoltán Pécs egyik kiemelkedő építészének őstáblája tükrében kísérli meg érzékeltetni Pécs vonzáskörét. A város 19. századi gazdasági életében fontos szerepet játszott két család, az Engel és Hamerli családok, valamint üzemük történetének néhány érdekes részletét tudhatjuk meg Vörös Andrea és Sey Gábor dolgozataiból. Ernyes Mihály Pécs szerb megszállás alatti életét a rendőr-főkapitányi parancsok tükrében vizsgálta. Míg Tuka Ágnes egy helyi ügyvédpolitikus — Kertész Endre kisgazdapárti pécsi főispán (1945-1948), majd ügyvéd és 1956-ban a Baranya megyei munkástanács elnöke — pályaképét rajzolta meg, addig Bödö László a pécsi-baranyai olimpikonokról készített rövid életrajzi összeállítást. A kötetet Kajtár István és Vonyó József módszertani tanulmányai zárják. Kajtár István rámutat arra, hogy a város kultúrtörténetének megírása szempontjából igen fontos feltárni és értékelni a városi önkormányzat ilyen irányú tevékenységét, szellemi és anyagi értékeket létrehozó funkcióját. Vonyó József révén bepillantást nyerünk a várostörténeti monográfia elkészítésének alapelveibe és munkaprogramjába. Az első kötettől eltérően idegen nyelvű rezümék nem, csak tartalomismertetés található a könyv elején. Az eddigi eredmények remélhetőleg további munkára sarkallják a kutatókat és pusztán pénzhiány miatt nem szakad félbe az ígéretesnek tűnő vállalkozás, s a nem tűi távoli jövőben alkalmunk lesz kézbe venni a történettudomány már jól bevált és modern módszereinek felhasználásával készülő nagymonográfiát is. Nagy Mariann Blazovich László - Géczi Lajos A TELEGDIEK PERE 1568-1572 Dél-Alfóldi Évszázadok 6. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1995. 283 o. A Dél-Alfoldi Évszázadok sorozatának legújabb köteteként jelent meg Blazovich László és Géczi Lajos szerzőpáros tollából „A Telegdiek pere" c. kötet. A szerzők az egy pertestbe szerkesztett Telegdi Miklós és Telegdi Mihály között folyó per jegyzőkönyvének és a család birtokviszonyaira vonatkozó oklevelek közreadásával egyrészt lehetővé tették a történészek, jogtörténészek és az e tudományágak iránt érdeklődők számára a középkori eljárásjog szabályainak, másrészt a nemesi magánjognak, ezen belül a birtokadományozásnak, beiktatásnak, zálognak, osztálynak, határigazításnak a mindennapi életben való érvényesülése megismerését. Harmadrészt lehetőséget kap az olvasó mindezeknek a Werbőczy Hármaskönyvébe foglalt szokásjogi normákkal való összevetésére. A kötet négy, jól elkü! >níthető részre tagolódik. A bevezetőben a szerzők általános összefoglalását, egyben tömör bemutatását adják a középkori magyar eljárásjognak és az erdélyi fejedelmi törvényszék működésének. Ismertetik a Telegdi család egészének, illetve egy-egy ismertebb, a magyar történelem során is jelentős szerepet játszó egyéniségének rövid életrajzát, majd röviden elemzik a Telegdiek perének lefolyását. Ezután következik az oklevelek regesztáinak közzététele, melyek során a szerzők az egyes okleveleknél jelzik az esetleges átírásokat, a fordításokat, valamint az oklevelek kiadását.