Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

10 TÓTH ENDRE seruha Mária-képére, azt az mutatja, hogy a 11. századi idézett és további (nem angyalok által tartott clipeusos) megfogalmazások között csak II. Henrik perikópáskönyve és a hildesheimi collectarium ábrázolja Máriát orans kéztartással, ugyanúgy, mint a miseruha képe6

8

. A miseruha tervezője műveltségéhez nem közömbös, hogy a délnémet területekre kisugárzó St. Gallen és Reichenau apátságaiban jelenik meg ez az assumptiós képtípus. A székesfehérvári bazilika titulusát akarták ábrázolni a paláston, noha akkor — annak ellenére, hogy Mária menybemenetele már évszázadok óta ünnep volt6

9 — képtípussal nem rendelkezett. Megteremteni az ascensio alapján nem okozott nehézséget. A 10-11. századra tehát létrejött a képtípus, kifejezve azokat az elvárásokat, amelyek a Mária testi mennybevitele iránt megnyilvánultak7

0

. Az A-B sávban Jézust és Máriát azonos módon ábrázolták: mindketten angyalok által tartott mandorlában állnak, alul és felül két-két kör alakú mezőben az apokaliptikus lényekkel, a négy evangélistaszimbólummal. A jelképek mindkét mandorlánál azonosan, a szokásos módon helyezkednek el: felül az angyal és a sas, alul az oroszlán és a bika7

1

. Az alakok ugyan az ascensio ábrázolásoknál és más Krisztus-típusoknál gyakoriak, Mária körül azonban igen ritkák7

2

. Mária és a négy alak együttes ábrázolását tárgyaló tanulmány is csak olyan példákat tudott idézni a középkori művészetből, ahol a gyermek Jézus anyja ölében ül7

3

. Tekintettel a miseruha szimmetrikus felépítésére, nem lényegtelen annak eldöntése, hogy a különlegességek mögött tartalmi vagy formai okokat keressünk: azaz a szimmetria miatt szükségből alkalmaztak ritka — de az ikonográfiái szabályok által még lehetséges — megoldást, vagy ennek tartalmi vetülete is van-e? Az általam ismert egyetlen emlék, ahol Mária körül a négy jelképes élőlény látható, két évszázaddal korábbi, karoling elefántcsont faragvány7

4

. A fekvő téglalap alakra szerkesztett dombormű tengelyében Mária orans tartásban áll, két oldalán medaillonban a két-két élőlény, majd hat-hat apostol: a jelenet Mária mennybemenetelét ábrázolja7

5

. Mivel a miseruhán Mária orans-típusa7

6

és a mandorlafelirat szerint az égbe felemelt Szüzet ábrázolja, témája azonos a müncheni ládikáéval. Amíg azonban ez a földi esemény kezdetét, a palást a végeredményt jeleníti meg: Mária mennyei fenségében mutatkozik. A négy apokaliptikus lény nemcsak a mennyei helyszínt jelzi, hanem egyúttal eszkatológikus jelzés — hasonlóan Krisztushoz —: nemcsak Mária lelke győzte le a földi halandók elkerülhetetlen sorsát, hanem teste is. A miseruha legfelső szelvényét villáskereszt két szára választja el az alatta lévőtől: a széles sávban indás hímzés között, kerek medaillonokban angyalmellképek láthatók: a jobb oldalon 10, a balon tizedik már csonkult. A-B felület: az angyalok nagyobb méretben a legelső mezőben, Krisztus és Mária mandorláját tartva és mellette térdelve jelennek meg. A sávokat elválasztó szalagon ábrázolásuk kevéssé hangsúlyos, de a mennyei hierarchia ábrázolásához hozzátartoztak. Corvey-i kolostor felirat: a kolostort, mint várost értelmezik., „civitatem istam tu circumda, Domine, et angeli tui custodiant muros eius77

. A hátoldal függőleges tengelye az ikonográfiái programnak is a gerincét jelenti, hiszen a mennyei hierarchia csúcsa, az Atyaisten keze, és a Krisztus képek ott helyezkednek el.