Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
952 HOLLER LÁSZLÓ Bolesziáv lengyel király 1076. karácsonyán veszi át a pápai koronát. 1077-ben Michael Bodin kapja meg a zétai (szerb) király címet a pápától,123 aki a Bizánccal 1072-ig fennállott jó viszonyát felrúgva, a zétai függetlenségi törekvések vezetője lett. A pápa erőfeszítéseket tett az 1070-es évek közepén, hogy Magyarországot és Oroszországot is hűbéresévé tegye, noha ezek nem jártak sikerrel. Pár évvel később, 1080-ban Guiscard Róbert normann fejedelem is a pápa vazallusa lett, aki 1081-ben szállt partra Dyarrchionnál és súlyos háborúkat folytatott Bizánc ellen Úgy vélem, hogy ez az erőteljes folyamat is hozzájárult ahhoz, hogy a bizánci vezetés támogassa a Birodalom északnyugati részén, az önálló és erőteljes pápai befolyás alatt álló horvát és szerb királyság, valamint a szintén potenciális veszélyt jelentő magyar királyság által körülvett területen egy Bizánccal szövetséges viszonyban lévő államalakulat létrejöttét. Ha hinni lehet azonban az egyetlen szűkszavú forrásnak ami erről tudósít, a diokleiai névtelen pap krónikájának,12 4 valamikor a nyolcvanas évek folyamán, pontosan meg nem határozható évben Konstantin Bodin Rassát és Boszniát bekebelezte. A szűkszavú tudósítás mindössze ennyi: „Bodinus testvéreivel együtt leigázta Rassát...Azután elfoglalta Boszniát és odahelyezte Stephanus fejedelmet..." Ez együtt járhatott az önálló Türkia megszűnésével is. így a történelmi adatok azt sugallják, hogy a Türk Királyság létezését a horvát koronaküldés és Bosznia elfoglalása közötti időben, azaz 1075-1085 közötti időszakban tartsuk valószínűnek. 3.4. KPAAHC A fejezet végére hagytam a krales szó vizsgálatát. A nyelvtudomány a krales vagy kral szóval kapcsolatban sem annak keletkezésével, sem a magyar nyelvi alak kialakulásával kapcsolatban eddig nem jutott egyértelmű végkövetkeztetésre. A szlavisztika szakértői az egyes szláv nyelvek jellemző hangalakjainak és az írott alakoknak a vizsgálatából, valamint művelődéstörténeti adatokból azt egyértelműen megállapították, hogy a szó a magyar nyelvbe egy ún. „trat-tipusú" déli szláv nyelvből került, de nem a bolgár nyelvből.12 5 Azt is észrevették a nyelvészek, hogy nem egy ősi szláv uralkodónévről van szó, mint amilyen például a knyaz, a vojvoda, a vladika, hanem egy újkeletű szóról. A Nagy Károly nevéből való származtatást azonban teljesen megalapozatlannak tartom, mivel a szó Nagy Károly halálát követő két évszázadban nem fordul elő méltóságnévként bizonyítottan írott forrásban. Ez az eredeztetés a modern szakirodalomban is szerepel, néha éppen olyan szerzőre hivatkozva, aki ennek a magyarázatnak a nehézségeit taglalta.12 6 A legkorábbi időszakban keletkezett forrás, amelyben a kral szó megjelenik „korolj" alakban, a 9. század végi Metód-legenda. Ebben négyszer fordul elő: kétszer a német, egyszer a morva és egyszer magyar uralkodó jelentésben. Azonban nagyon alapos tanulmányában Király Péter meggyőzően bizonyította, hogy a „korolj" alakokat a 12. századi orosz másoló írta a szövegbe, helyettesítve az eredetileg használt másfajta méltóságneveket.12 7 Az időben következő forrás a veszprémvölgyi monostor alapítólevele lenne, ha az eredeti szövegben ténylegesen szerepelt volna a kral szó — attól függetlenül,
