Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 947 tásához. Mindamellett megjegyzem, hogy későbbi és közvetett adatokból visszakövetkeztetve az a vélemény alakult ki bennem, hogy Moravos a jelenlegi Cuprija település helyén volt. (T-33) Ezután foglalkozhatunk Pannónia és Türkia jelentésének a vizsgálatával. Először is le kell szögeznem, hogy a szövegből egyértelmű, hogy Pannónia és Türkia nem jelentheti ugyanazt, azaz nem lehetnek egymás szinonimái. Hiszen a két erőd nem lehet egyszerre része is egy területnek és szomszédos is vele. Ezért két lehetőség van: az egyik, hogy Pannoniát, mint ókori római tartományt, vagy tágabb értelemben, mint földrajzi egységet használja Skylitzes, s ebben az esetben Türkia jelentheti Magyarországot. A másik lehetőség, hogy Pannoniát Magyarország értelemben használja az író, ekkor viszont Türkia nem lehet azonos Magyarországgal. Ez utóbbi lehetőség azért is merülhet fel, mert Magyarország másfajta megnevezése nem fordul elő Skylitzes munkájában. A lehetőség gyanúvá válik azáltal, hogy ha Belgrád és Moravos nem Magyarország erődei lennének, akkor a legvilágosabb szóhasználattal vagy Bulgária, vagy a rómaiak erődjeinek nevezhetné őket a szerző, de nem ezt teszi. Gyanúnkat a második értelmezés mellett tovább erősítheti, hogy az ókori Pannónia provincia keleti határa Belgrádnál volt, és a Morava folyó, amelynek feltehetően a közelében volt Moravos városa, már nem Pannónia, hanem Moesia része volt. De ezek még önmagukban nem meggyőző bizonyítékok, a feladat tehát annak a megállapítása, hogy mit jelenthet az idézetbeli Pannónia. Először is Skyützes művében előforduló két másik Pannónia említést vegyük szemügyre (Skylitzes szemelvényeinek 3. és 5. csoportja). Az első így szól: „De az oroszok és ezek vezére...szövetségesekként magukhoz vették a besenyőket és a nyugaton, Pannoniában megtelepedett tülköket,...". Ebből nem vonható le egyértelmű következtetés arra nézve, hogy milyen terület megjelölésére szolgál a Pannónia fogalom. A másik idézet már többet mond: „A besenyők népe skytha nép,.... A Duna túlsó partján élnek, a Borüsthenos folyótól Pannoniáig elterülő síkságokon,...".. A Borüsthenos a Dnyepert jelenti. Érdekes, hogy itt a Duna túlsó partja a Dunától északra lévő területeket jelenti, a konstantinápolyi nézőpontnak megfelelően. Ami lényeges, hogy itt Pannónia nem jelentheti az ókori tartomány területét, hiszen a magyar Alföldön nyilván nem laktak a besenyők, a Pannoniáig elterülő síkságok pedig csak a Keleti Kárpátok ívétől keletre fekvő részeket jelenthetik. A Keleti Kárpátok területének ókori neve Dacia volt, és a mondat csak úgy értelmes, ha Pannónia alatt az 1050 körüli Magyarországot értjük. De vajon támogatják-e ezt az elnevezést a magyarországi adatok? A legegyértelműbb bizonyítékokat a magyar pénzérmék nyújtják. Ugyanis Péter, Aba Sámuel, I. András, Salamon, I. Géza majd valamennyi pénzének hátoldalán megjelenik a Pannónia felirat valamilyen alakban, s a sorban az utolsó I. László legkorábbi érméje.104 Hogy a felirat semmiképp sem Pannonhalmát, hanem Magyarországot jelenti, ezt nemcsak Hóman Bálint állította határozottan az egykorú oklevelekre alapozva,10 5 hanem Salamon egyik pénzének Panonia Tera felirata is bizonyítja.10 6 Ez tehát kétségtelenül megmutatja a hivatalos magyarországi névhasználatot is: 1038 és 1080 között Pannónia Magyarországot jelentette. Támogatják ezt
