Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
946 HOLLER LÁSZLÓ rületén volt, amely a Mlava folyó Dunába ömlésénél fekszik.9 6 Ezzel szemben Gelzer a várost a (déli) Morava folyó Dunába ömléséhez helyezi, mintegy 15 km-re nyugatabbra az előbbitől.9 7 Kulcsár Margit és Kulcsár Péter az ókori Margus várossal azonosítja és azt a mai Pozarevac helyére teszi, amely a Morava és a Mlava folyók között, a Dunától körülbelül 10 km-re délre fekszik.9 8 Boba Imre álláspontja szerint viszont Sirmiummal azonos.9 9 Ez utóbbi feltételezés könnyen kizárható, nemcsak azért, mert a szerző forrásszerű bizonyítékot nem hoz fel állítása mellett, hanem mert all. századi bizonyítékok ellene szólnak annak, hogy az általunk keresett Moravos azonos lenne Sirmiummal. Ez azonban még nem záija ki teljesen azt, hogy a 9. századi Metód püspök székhelye ne lehetett volna Sirmium — ahogyan azt Boba véli —, noha erre egyértelmű írott források nem utalnak. Moravos városra csak néhány adat utal all. századi forrásokban: 1020 körül keletkezett II. Basileos három oklevele, amelyben az általa meghódított Bulgáriában az érsekségre lefokozott egyházmegye püspökségeinek területét, s a hozzájuk tartozó egyházi személyek számát határozza meg.100 Ezek közül az elsőben, amelyet a szakirodalom 1019-re datál, a 11. helyen, Nis püspökségét követően és Belgrádét megelőzően szerepel Branitza püspöksége, amelyhez tartozó egyik település Moravisk, amelyik bizonyosan azonos Moravossal. A körzet behatárolható területe alapján a Sirmiummal való azonosítás azonnal elesik. Mivel Branitza és Moravisk külön településként szerepel, ezért Moravcsik Moravos azonosítása sem fogadható el. A második oklevélben, amely keletkezése 1020-ra tehető, szerepel Moravos avagy Branitzova püspöke. Ezekből az következik, hogy 1020 táján Moravos bizánci fennhatóság alatt volt, s Branitza környékén, a Morava folyónak Nistől északra eső területén feküdt. A második adat Hersfeldi Lampert Annaleseiből való részlet, amelyben a szerző 1059-ben a Szentföldre tett zarándokútjának egyik állomását idézi fel:101 „1059. A karácsonyt Morouwa városban ünnepeltem, a határon Magyarország és Bulgária között." Ez fontos értesülés: 1059-ben a város Magyarország és Bulgária határán feküdt, tehát határváros volt, közelebbi lokalizálást nem kapunk. A harmadik adatnak tekintem a Skylitzes idézetét, mely szerint Moravos Pannónia erődje, megközelíthető Bulgáriából és szomszédos a Türk Királysággal. A negyedik, számunkra érdekes adat Anna Komnena Alexiásában szerepel: 1081 februárjában hírnököt küldenek Ioannes Doukas cézárhoz, aki „Moroboundou-i birtokán" tartózkodik. Feltételezhető, hogy ez a birtok, a Morava folyó közelében, attól keletre feküdhetett, s az idézet a terület bizánci fennhatóságát mutatja.102 S végül Theophylaktos, Achrida metropolitája 1092-93-ból származó egyik levele említi Morovos püspökét, ami tehát azt jelenti, hogy a helység a 11. század végén is a bizánci egyház hatókörébe tartozott.103 A fenti adatokból pontosabb helymeghatározás nem adódik. Ez nem zárja ki sem a Morava-Duna torkolattal, sem Pozarevac-cal való azonosítást, de mindkettő nehézsége, hogy ilyen nevű helység az adott ponton nem ismeretes. A város és a folyó nevének azonossága mindenesetre annyit valószínűsít, hogy Moravos erődje a Morava folyó közelében feküdt, ennyi elegendő a gondolatmenet folyta-
