Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 945 Az idézetben — a magyar korona feliratával pontosan egyezően — краХцу Tovpiam, azaz Türkia királya szerepel. Ezért úgy vélem, hogy ugyanarról a Türkiáról van szó ebben az idézetben, mint a korona zománcképén. Noha а краЬ)ч szó 1070-1080 közötti pontos jelentését nem biztos, hogy ismerjük, de azt jogosan valószínűsíthetjük, hogy Türkia alatt egy többé-kevésbé önálló államalakulatot kell értenünk. Abból a szempontból tehát, hogy a koronán szereplő Türkia azonos-e Magyarországgal, meghatározó jelentőségű, hogy ebben az idézetben vajon Magyarországot kell-e alatta értenünk, vagy sem. A zománcképről azt vélelmeztük, hogy 1071 és 1081 között készült. Az első felmerülő kérdés, hogy a fenti idézet vajon mikorra vonatkozik? Maga az esemény, amelyről beszámol, 1040-ben történt. Első látásra ebből az következne, hogy a Türk Királyság nyilván ekkor létezett. Azonban a mondat jelenidejű szóhasználata nem teszi egyértelművé, hogy az a tény, miszerint Türkia szomszédos az említett helyekkel, vajon a tárgyalt esemény idejére, vagy az esemény leírásának idejére vagy mindkettőre vonatkozik-e. Azzal kapcsolatban, hogy Skylitzesnek a bizánci történelmet 1057-ig tárgyaló műve mikor készült, sőt a szerző életrajzi adataira sincsenek egyértelmű, közvetlen értesüléseink. Abból a tényből, hogy a műben nincsenek személyesen átélt eseményekre történő utalások, a szakirodalom feltételezi, hogy Skylitzes 1045 után született.9 3 Különböző véleményekre adott okot a mű előszavának egy mondata, amely arra utal, hogy Skylitzes és Psellos (1018-1096/97) kortársak voltak. Könnyen lehetséges, hogy Psellos az előző generációhoz tartozott. Annyit tudunk, hogy Skylitzes magas katonai tisztségeket töltött be, mikor 1092-ben I. Alexios császárhoz egy jogi beadványt intézett. Halála évét sem ismerjük. Moravcsik véleménye szerint ez a 11. század utolsó évtizedére eshetett. Ha viszont történelmi munkájának folytatását is ő írta, amit Moravcsik nemleges véleményével szemben más kutatók lehetségesnek tartanak, akkor még 1101-ben élnie kellett, s ezért e kutatók a 12. század első évtizedére teszik a halála idejét. Konkrét információk híján kénytelen vagyok nyitva hagyni ezt a kérdést, megjegyezve, hogy a mű keletkezésére az 1070-1080-as évek a legvalószínűbbek. Mielőtt az idézetben szereplő Pannónia és Türkia jelentését megvizsgálnánk, foglalkozzunk a két várossal, Belgráddal és Moravossal. Belgrád értelmezése problémamentes, Moravosé már korántsem. Belgrád neve pontosan ugyanebben az alakban többször szerepelt már VII. Konstantinosnál is, amelyet az 1. szám alatt idéztünk. így teljesen egyértelműen azonosítható a jelenlegi Belgráddal. De mit is jelent a „Dunán túl" kifejezés? A bizánci történetírók mindent a fővárosból, Konstantinápolyból szemléltek. így azt gondolhatnánk, hogy a fentemlített helyek a Dunától északra lehettek. De ha a középkori Belgrád térképét megnézzük,94 látható, hogy a vár és a város a Szávának a Dunába ömlésétől délre helyezkedik el. Moravos alább tárgyalt minden szóbajöhető értelmezése is azt mutatja, hogy a Dunától délre helyezkedett el az erőd. így a „Dunán túl fekvő" kifejezés azt jelenti, hogy Pannónia nézőpontjából fekszenek ezek az erődök a Dunán túl. Moravos város négy különböző azonosítási kisérletével találkoztam az irodalomban. Moravcsik könyvében Branitzovával azonosítja.9 5 A régészeti szakirodalom szerint a középkori Branitzova nem a mai Branicevo, hanem Kostolac te-