Századok – 1996

Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907

936 HOLLER LÁSZLÓ A krales szóval kapcsolatban most csak egyetlen észrevételre szorítkozom, további fontos megjegyzéseket pedig a 3.4. pontban fogok tenni. Az észrevétel a következő: A krales kizárólag Európában volt használatos az uralkodói cím megjelölésére, a bizánci források pedig csak olyan esetben használják, ahol a helyi nyelvben is ez volt az uralkodó címe. Ezért Türkia kétségtelenül európai területet jelentett. Ez azért fontos, mert a 11. században már nagyon sokszor használják a görög nyelvű források a türk szót Ázsiában található török törzsek megnevezésére. A továbbiakban megválaszolandó kérdés az, hogy a zománckép Türkia szava, amelyet több, mint 200 év óta egyértelműen Magyarországgal azonosítanak, tényleg Magyarországot jelenti-e? A rovpKOi, azaz törökök jelentésű görög szó a 6. századtól a 16. századig terjedő több, mint ezer év alatt nagyon sokszor fordul elő a görög nyelvű történeti forrásokban. Moravcsik Gyula Byzantinoturcica c. munkájában — ránézésre — mintegy három és fél ezer forráshely van megjelölve, ahol ez a népnév előfordul. Jelentése az évszázadok során változott, Moravcsik a következő jelentéseket különbözteti meg:7

0 1. 6-7. század: „Ősi törökök" 2. 9. század: „Kazárok" 3. 9-11. század: „Magyarok" 4. 11-14. század: Az úgynevezett „Vardarióták" 5. 9-10. század: Az arabok és perzsák közötti törökök 6. 11-13. század: „Szeldzsuk", „Mameluk" és rokon török törzsek 7. 14-16. század: „Oszmánok" Ezek közül a harmadik csoportba, tehát a „magyar" jelentésűek közé közel 150 adat tartozik, amelyek közül 68 VII. Konstantinos bizánci császár két művében fordul elő. Nagyon meglepő ezek után, hogy a Tovpicia, azaz a „törökök területe, országa" jelentésű szó ugyanez alatt az évezred alatt mindössze 48-szor fordul elő a görög nyelvű történelmi forrásokban — a magyar korona általunk vizsgált zománcképén található említésen kívül. A továbbiakban is mindenütt ki fogom hagyni az adatok közül a magyar korona feliratát, hiszen éppen a többi adatból szándékozom következtetni ennek a feliratnak a jelentésére. Az adatokat Moravcsik a következő csoportokba sorolja:7

1 1. 6. század: A törökök területe: 3 említés 2. 9. század: A kazárok országa: 4 említés 3. 10-11. század: A magyarok országa: 15 említés ebből 2 jelentése bizonytalan, a fennmaradó 13-ból 10 említés VII. Konstantinos: De administrando imperio c. munkájában. 4. 11-14. század: A szeldzsukok és mamelukok országa 19 említés 5. 15-16. század: Az oszmánok országa 7 említés Jól ismert, hogy a bizánci történelmi források Magyarországot, és különösen a magyarokat, mint népet nagyon sokféle néven említik. Ezzel a kérdéssel ala-