Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 923 mányos álláspont szerint ezen a képen I. Géza magyar király látható. Ebben a fejezetben azt szándékozom bebizonyítani, hogy a képen látható uralkodó nem I. Géza magyar király! A zománckép felirata a következő: rmjBiTZAC гастос kpaahc toypkiac, melynek latin betűs átírása: GEOBITZAS PISTOS KRALES TOURKIAS A görög nyelvű feliratot középkori görög nyelven olvasva, s a kapott hangalakot a magyar nyelv mai hangjelölési szokásainak megfelelően átírva a következő közelítő hangalakot kapjuk: {JEOVIDZÁSZ PISZTOSZ KRÁLISZ TURKÍÁSZ}. Az eredeti görög szöveg jelentése: GEOBITZÁSZ, TÜRKIA HÍVŐ KIRÁLYA. A feliratban szereplő KPAAHC szó, amely a 12. század elején több, később említendő forrásban is uralkodó, király jelentéssel fordul elő, nyilván itt is király jelentéssel bír. А ГПСТОС szó egyértelműen melléknév, Michael császár képén is megtalalálható, ott „Krisztusban hívő" jelentéssel. Jelen esetben fordítható hívőnek és hűnek egyaránt. A felirat a 29 betűn kívül két hangsúlyjelet is tartalmaz; az egyik a FE&íBITZAC A és С betűje között felül elhelyezkedő, pipa alakú, a másik a KPAAHC szó P betűje felett, egy ferde, talpára állított T betű alakű hangsúlyjel. (Tekintettel arra, hogy a felhasznált görög betűcsoportban hangsúlyjelekkel ellátott betűk nincsenek, ezért ezekre a jelekre csak a szövegben tudok utalni.) A felirattal a korona újkori története során legelőször 1790-ben foglalkoztak, azt követően, hogy II. József rendelete alapján a koronát Bécsből Budára hozták. Ekkor nyílt először alkalom arra, hogy középkori görög szöveget olvasni tudók lejegyezzék a zománcképek feliratait, s ezek a feliratok még 1790-ben több publikációban napvilágot is láttak. E publikációk mindegyike a fenti szöveg első kilenc betűjét „Geovitz despotes"-nek értelmezte, a következő okok miatt. A FECDBITZAC utolsó két betűje, az A és С betűk egymás mellett állnak a feliratban. Mivel a felirat mindhárom A betűjének a szára, hasonlóan a többi zománcképen lévő A betűkhöz, szinte egyáltalán nem halad túl lefelé az A betű vízszintes vonalán, ezért egyaránt olvashatók A-nak és Д-пак (deltának). Az A és С betű közötti hangsúlyjelet a felirat tanulmányozói a középgörög szövegekben és zománcképeken is gyakran alkalmazott rövidítésjelnek gondolták, és ezért az A és С betűt a közöttük lévő jellel együtt a despotes rövidítésének fogták fel. Már az igen nagy meglepetést okozott, hogy a korona felső részén latin nyelvű, az alsó részén azonban görög nyelvű feliratok vannak. Ebből egyrészt levonták azt a következtetést, hogy a koronát két külön készült részből állították össze, másrészt kétségtelenné vált, hogy az alsó rész bizánci eredetű. így hirtelen kérdésessé vált, hogy a korona részei hogyan kapcsolódnak Magyarországhoz. A felső részt az I. István király által kapott korona részének gondolták, de valamilyen magyar vonatkozást az alsó résznek is tulajdonítottak. A Michael bizánci császárt ábrázoló zománcképen a Doukas felirat egyértelművé tette, hogy VII. Michael császárról van szó, arra pedig senki nem gondolt, hogy az őt ábrázoló zománckép eredetileg nem volt rajta koronán Az kézenfekvő
