Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
924 HOLLER LÁSZLÓ volt, hogy a Konstantinos kép Michael császár fiát ábrázolja. Ezért csak a harmadik kép nyújtott némi esélyt valamilyen magyar vonatkozású összefüggésre. Mivel az ismeretes volt a -tudósok előtt, hogy Türkia VII. Konstantinos császár történeti művében Magyarországot jelentette, így a legkézenfekvőbb feltételezés az volt, hogy a harmadik kép egy VII. Michaellel egyidőben uralkodó magyar királyt ábrázol, sőt ő is kapta ajándékba tőle. Mivel VII. Michael 1071-től 1078-ig volt bizánci császár, az ebben a periódusban uralkodó magyar királyok, Salamon, I. Géza és I. László közül, a név első két betűje alapján csak Géza jöhetett szóba. Ezt alátámasztani látszott a „Géza" névnek a külföldi forrásokból ismert sokféle alakja egyfelől, másrészt a magyar krónikák beszámolója arról, hogy Géza még herceg korában milyen nagylelkű magatartást tanúsított a bizánci hadifoglyok szabadon engedésével. így már 1790-ben megszületett Weszprémi István publikációjában az a feltételezés, hogy ez a zománckép I. Géza magyar királyt ábrázolja.2 4 Ennek a feltételezésnek meglepően széles körű és alapos filológiai apparátus alkalmazásával történő alátámasztása található meg Koller József 1800-ban Pécsett kiadott, a magyar koronáról szóló könyvében.25 Ebben a munkában a szerző közel 40 oldalon át foglalkozik a Türkia királyát ábrázoló kép feliratával, oly alapossággal, hogy az általa adott indoklás lényegében mind a mai napig általános elfogadásra talált bizantológusok és koronakutatók között egyaránt. Az egyetlen említésre méltó esemény az elmúlt kétszáz évben mindeddig annyi volt, hogy Moravcsik Gyula 1935-ben akadémiai székfoglalójában2 6 immár fényképfelvételek birtokában megállapította, hogy az A és С betűk közötti jel nem rövidítési, hanem hangsúlyjel, ezért az első szó nem „Geovitz despotes"-nek, hanem „Geovitzász"-nak olvasandó. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy kimutatta: a despotesi cím a 12. sz. közepéig csak a bizánci császárt illette meg, így ez nem lehetett a képen ábrázolt király Bizáncból kapott címe.27 Ezt követően az Egyetemes Philológiai Közlöny hasábjain még némi vita folyt e tárgykörben,2 8 de 1938-ban Moravcsik megerősítette álláspontját, hogy a felirat helyes olvasata „Geovitzász" és a kép I. Géza magyar királyt ábrázolja.2 9 Ez az állítás mind a mai napig megmaradt — a magyar koronával kapcsolatos legváltozatosabb nézetek, elméletek és feltételezések közepette is — a néhány megkérdőjelezetten fix pont egyikének. Az egész fejezetben négy munkára sokszor fogok hivatkozni, ezért ezekre az alábbi rövidítések szerint hivatkozom. AMTBF: Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Fontes Byzantini históriáé hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Árpád descendentium. Budapest 1988. Sajtó alá rendezte: Ritoók Zsigmond és Kapitáníly István. BT: Moravcsik Gyula: Byzantinoturcica 2. kiadás. Berlin 1958. I—II. kötet GOMBOS: Gombos Albinus Franciscus: „Catalogue fontium históriáé hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI". 1-П-П1. kötet, Budapest 1937-1938. IV kötet: Mutatók. Összeállította Csapodi Csaba. Budapest 1946.
