Századok – 1996
Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69
90 PETRI EDIT „Vigiázzon minden Helység (a mint az előtt is bővsiegessen megírtam) hogy egéséges helyekbül és küldgiék az Embereket, és azokkal Helységnek pecséttye alat levelet adgyanak bizonyságul, hogy Egésséges helybül mennek, az Döghletes helybül pediglen senki élete vesztessége alat... még szomszéd faluban is menny élete vesztessége alat ne meriszeljék."4 2 A járvány miatt — különösen dologidőben — elrendelt vesztegzár és karantén szinte a megbetegedéseknél is súlyosabb következményekkel járt, teljesen megbénította a helység életét, súlyos anyagi veszteségeket okozva. A bíró kötelessége volt a megbetegedések bejelentése, és ahol erre lehetőség volt, a betegek kórházba szállítása, de legalábbis elkülönítése. A járvány elleni védekezésül a házakat borókával, fenyőmaggal vagy más illatos anyaggal füstölték, a bútorokat, falakat ecetes vízzel lemosták. A ragályos házakat hosszú időre lezárták a betegek fekvőhelyét, ruháit elégették. Bár többnyire csak Isten segedelmében bíztak, különféle csodaszerekkel is próbálkoztak. Madai Sámuel Dávid 1739-ben — az egyik a legpusztítóbb járvány idején — megjelent művében sajátos gyógymódot javasol: „Egyszer s mind azok is jól tselekednek, kik reggel kávé itallal élnek, mivel az gyenge izzadást szerez, a vizelletet elő mozdítja és a testet az ő tisztátalanságátul alkalmasint meg-tisztítja."43 1738 augusztusában Kecskeméten is létesítenek megfigyelő-állomást, az 1738-40-ben pusztító betegség Kecskemét lakosságát megharmadolta. Kilenc hónap alatt egyes források szerint hat, mások szerint négyezer áldozatot követelt. A fekete halál terjedésének nem kis mértékben az is oka volt, hogy — mivel Isten ostorának tartották — állandóan tömeges istentiszteleteken kérlelték az Urat, távoztatná el felőlük a veszedelmet. Az úrvacsora szertartás requisitumai (közös kehely, vagy a görög keletieknél a kanállal evett kenyér, a kereszt- és a halottak csókolgatása) mind állandó veszélyforrások voltak. Zimonyhoz hasonló, de kisebb jelentőségű átkelőhely volt még a görögök határátlépése szempontjából Mehádia, Pancsova és Újvidék is, sokuk itt töltötte le a veszteglési időt. 5.1 A behozott áruk ellenőrzésére, a harmincad fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok A külkereskedelemből illetve annak vámjából (a harmincadból Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában; Erdélyben a húszadból), amelynek szedése a nagyobb királyi haszonvételek közé tartozott, az uralkodónak jelentős jövedelme származott. A török alattvalók kereskedelmi tevékenységét a Habsburg-monarchia területén a karlócai béke (1699. január 26.) 14. pontja szabályozta és mindkét fél részére biztosította a szabad kereskedés lehetőségét. Az udvart ebben kétségtelenül a balkáni és török piacra való behatolás szándéka vezette, valójában azonban a dolog fordítva sikerült. A lehetőséggel élve mkább a török kereskedők őrizték meg a számukra előnyös helyzetet, amelyet a pozsareváci béke (1718) is megerősített, kivételezett állapotuk egészen a 18. század 80-as éveiig fennmaradt. A kuruc függetlenségi háború alatt mindkét szemben álló fél — természetesen saját jól felfogott érdekéből — egyaránt jó viszonyt igyekezett fenntartani a
