Századok – 1996
Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69
GÖRÖGÖK KERESKEDELME MAGYARORSZÁGON (17-19. SZ.) 91 portával, és a karlócai békét mind a kurucok, mind a labancok érvényesnek tekintették. Rákóczinak érdeke volt, hogy maga mögött érezze a porta jóindulatú, a francia diplomácia által befolyásolt támogatását, ami többek között a hadseregellátás szempontjából nélkülözhetetlen posztó beszerzését tette lehetővé számára. A bécsi udvar pedig attól félt, hogy a Porta, kihasználva a Habsburg-udvar lekötöttségét, háborút indít a nemrég elvesztett területek visszaszerzésére, hiszen a francia diplomácia folyton erre ösztönözte a szultánt. így érthető, hogy a császáriak, bár Aradon, Szegeden, Péterváradon, Eszéken őrségük állomásozott, átengedték Magyarország felé a török kereskedőket, nehogy okot adjanak a béke felbontására Sőt, ha a déli határszélek különösen rossz közbiztonsági viszonyai közepette valamelyik török kereskedőt valamilyen kár ért, mind a kurucok, mind a császáriak igyekeztek elégtételt adni. Amikor 1707. április 3-án több ezer főnyi rác megrohanta és feldúlta Kecskemétet s az onnan menekülő 55 török kereskedő közül 52-t megölt és kifosztott, Rákóczi azonnal vizsgálatot rendelt el az ügyben. Annak ellenére azonban, hogy mind a kurucok, mind a császáriak kínosan ügyeltek a békeszerződés előírásainak betartására, nehogy a törököt maguk ellen ingereljék, a török alattvaló kereskedők helyzete mégsem volt könnyű, hiszen mégiscsak hadműveleti területen kellett tevékenykedniük. A nehézségeket fokozta Rákóczi pénzügyi politikája, melynek eszköze — az adóteher növelése mellett a kereskedelemből származó jövedelmek minél nagyobb hasznosítása volt. Ez okból számos, a kereskedelmi forgalmat korlátozó intézkedést hozott. Mivel a török alattvalók az áruért-árut egyezménynek eleget nem téve pénzt, méghozzá ezüstben — vittek ki az országból, ezért a fejedelem azzal az indoklással, hogy nem fogadják el a rézpénzt és nem tartják be a limitációt, megtiltotta, hogy Kecskemétnél és Debrecennél beljebb mehessenek az országba.4 4 így a görög kereskedők tevékenysége a kuruc háború alatt főleg az Alföld déli felére koncentrálódott, s egyik centruma éppen Kecskemét volt. Kecskemét a Magyar Kamara arad-szegedi harmincad-jövedelem igazgatási körzetéhez tartozott, ahol a nyolc harmincad-hely egyik állomása volt. A Szegeden át Kecskemét felé irányuló áruforgalomról felvett harmincad jegyzék mutatja, hogy a nagyszállítók Konstantinápolyból vagy Nándorfehérvárról irányítják üzleteiket — csak a kisebb kereskedők jönnek be személyesen, de ők főként a lakosság ellátására szolgáló áruféleségeket hoznak. A kecskeméti harmincad helyet a Lónyay Ferenccel üzlettársi viszonyban lévő macedóniai Karácsony Sándor bérelte 1708-tól.4 5 A Rákóczi pártján levő Lónyay feladata a hadseregellátás volt. A ruházat- és fegyverellátás irányítása során került kapcsolatba a török alattvalókkal, akik a kuruc hadsereg közkatonáinak ruha ellátására szolgáló abaposztó és más hadfelszerelési cikkek szállítói voltak. Karácsony Sándorról írt többször idézett tanulmányaiban és más helyütt is igen fontos dokumentumokat tett közzé Bánkúti Imre. A kiadott iratok legfontosabbika, a harmincadjegyzék tanúsítja, hogy Kecskemét a török birodalomból jövő kereskedelem egyik legfontosabb útvonalán feküdt. Mind az átutazó kereskedők száma (1710. június 21-október 7. között: 124), mind a behozott árumennyiség
