Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
918 HOLLER LÁSZLÓ gött lévőről csak tükör segítségével állapítható meg, hogy eredetileg Szent Bertalant ábrázolta. A felirata töredékesen betűzhető ki: az ART és OLO betűcsoportok láthatók, és megállapítható, hogy nem szerepelt a feliraton az SCS rövidítés.1 4 A nyolc felirat összesen 71 betűt tartalmaz, valamint az SCS feliratokban а С betű felett hat vagy hét esetben vízszintes rövidítésjelet, s a IOhS feliratban az О betű felett hajlított rövidítégelet. Az egyetlen jel, amelynek alakjából nem lehet azonnal egyértelműen megállapítani, hogy milyen betűt jelöl, az az IOhS felirat h betűje. Moravcsik Gyula a magyar korona felirataival foglalkozó munkájában15 ezt a H betű jelének tekintette, a IOH[ANNE]S feloldás alapján. Nem lenne kizárható azonban az sem, hogy a h jel N betűt jelölne, ugyanis ez a betűalak kiterjedten használatos a 10-11. században Bizánc pénzein az N betű jelölésére. Bizánci zománcképeken pedig a Ioannes név IaiAN/ rövidített alakban is előfordul, ahol a / (virgula) a rövidítés jele.16 I. Ioannes Zimisces császár (969-976) miliaresionjának előoldalán a császár neve IwAhhl alakban szerepel,1 7 ami nemcsak a h jel N-betűkénti szerepére mutat példát, hanem azt is mutatja, hogy a IOhS alakot lehet a Iohannes név I0[HA1N[NE]S rövidítéseként is származtatni. Még az N betű mellett szólna az is, hogy az apostolképek felirataiban két másik helyen szerepel H betű, a THOMAS-ban és a PHILIPUS-ban, és itt szabályos H alakot találunk. N betű viszont csak egy szerepel ezen kívül a feliratokban, mégpedig az ANDREAS-ban, ez az N betű azonban láthatóan nagyon nehézkes rajzolatú. Mivel azonban a h jel valóban gyakran jelöl H betűt a bizánci pénzek feliratain, ezért végül is indokolt ezt a jelet a H betű jelének tekinteni. Akár az N, akár a H jelének tekintjük azonban, a h jelnek nagybetűként történő alkalmazása kifejezetten a bizánci görög írás jellegzetessége, annak sajátja. A feliratokban összesen tehát: 21 darab S, 8 darab C, 6 darab A, 5 darab O, 4-4 darab I, R \ 3-3 darab H, L, R, T, 2 darab E, l-l darab B, D, M, N, és U fordul elő. A feliratokban négy V alakú jel és egy U alakú jel szerepel, mind az öt u hangot jelöl. Az egyetlen U alakú jelnél, a PAULUS második U-jánál figyelemreméltó a vízszintes szakasznál lejjebb nyúló jobboldali vonal, amely ugyancsak a bizánci pénzek jellegzetes U betű alakja. Például számos császár pénzén az IhSUS XPISTUS feliratokon ilyen alakú U betű szerepel. Ezután a T betűket vizsgálva, a három T betű közül kettő szabályos alakú, egynél azonban a függőleges szárhoz egy vízszintes vonal is csatlakozik, és így nagy r betűt formáz, amely szintén gyakori a bizánci pénzeken. így tehát három betű kifejezetten a görög írás jellegzetességeit hordozza magán. A feliratokra vonatkozó másik fontos észrevétel, hogy ugyanaz a betű gyakran különböző alakban jelenik meg. Ez annál is inkább meglepő, mert a zománcképek azonos stílusa alapján szinte bizonyos, hogy azokat egy művész készítette. A fent már említett kétféle H (3 esetből), kétféle T (3 esetből), valójában háromféle U (5 esetből) mellett feltűnő a háromféle A (6 esetből), a kétféle R (3 esetből). Meglepő továbbá a nagyon kezdetleges, A betűnek indult N, és a ferde vonalú P a PETRUS névben.
