Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 919 A fentiekben leírt jellegzetességek, így a feliratokban jelentkező görögös h, U és r jelek, valamint a latin betűk bizonytalan használata véleményem szerint azzal magyarázhatók meg, hogy az apostol-lemezeket egy görög anyanyelvű, a latin betűs írásban nem eléggé gyakorlott művész készítette. (T-18) Azt feltételezem, hogy а bizánci származású művész ötvösmesteri tanulmányait folytatta Konstantinápolytól távol egy olyan ötvösműhelyben, ahol a latin volt a hivatalos egyházi nyelv. Ott, talán mestermunkaként készítette az apostolképeket - véleményem szerint az egész boltív-rendszerrel együtt. (Ezt a feltételezést annál is inkább megkockáztathatom, mert ötvösművészeti és ikonográfiái jellegzetességek alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy melyik középkori ötvösműhelyben készült a korona felső része. Ennek tárgyalása és bizonyítása azonban nem e tanulmány feladata.) A görögös betűalakok megjelenése ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt, hogy a képek készítési idejét behatároljuk. Ehhez a bizánci pénzek feliratait hívom segítségül. A Bizánci Birodalom pénzein, amely a Római Birodalom örökösének tekintette magát, hosszú évszázadokon keresztül fokozatos volt az átmenet a latin betűs feliratoktól a görög betűsök felé, még a görög szavak esetén is. Noha ez az átmenet a 11. századra jobbára megtörtént, a bizánci pénzek tanúsága szerint például all. század első felében a latin С betűt a görög kappa helyett használták rendszeresen, míg a század második felében ugyanezt a latin betűt a szigma helyett. Tehát bizonyos latin betűk használata szokásban volt Bizáncban Vizsgáljuk meg a feliratok A betűit! A hat A betű közül egy szabályos latin A, de ötnek nincs középső szára. Az öt közül három viszont egy vízszintes vonallal rendelkezik az ék alakú rajzolat tetején. Ezt az A betűt láthatjuk például Szent Jakab névfeliratában. (Lásd az apostolképek feliratainál) Ez a különleges jel adja meg a kulcsot számunkra az apostol-lemezek datálásához. Ugyanis ezt a típusú A betűt a bizánci pénzek közül kizárólag VIII. Konstantinos császár pénzein találjuk meg.1 8 (T-19) Mégpedig mind a „histamenon"ján, mind pedig az egyik „tetarteron"-ján, a császár nevét tartalmazó feliratban. A pénzeknek ezen az oldalán a császár mellképe látható, az alábbi felirattal: KONSTANTINOS BASILEUS ROMAION, azaz: KONSTANTINOS, A RÓMAIAK CSÁSZÁRA. +Cü)nsr ЛПГШЬ ASlLerSROm A pénzek másik oldalán Jézus mellképe látható, ezen az oldalon a feliratban lévő egyetlen A betű már másmilyen, szabályos latin nagy A, csak a szárakat összekötő vonal nem vízszintes, hanem balról jobbra ferdén emelkedő. Mivel VIII. Konstantinos mindössze 1025 december 15-től 1028 november 12-ig uralkodott, így pénzei 1026 és 1028 között készültek. Ebből következik, hogy ebben a pár évben ez volt a „hivatalos" betűforma, s az apostolképeket készítő művész írási szokásait ez bizonyosan befolyásolta. Alátámasztja ezt az is, hogy a pénzeken a Konstantinos nevét tartalmazó feliratban két N betű is sze-
