Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉHÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 913 oszlop adatai az irodalomban szereplő mért értékek. A további öt oszlop adatát fényképek alapján állapítottam meg. A zománclap mérete (Irodalom alapján) Ábra + felirat befoglaló mérete Ábra főtömegének befoglaló mérete Min. táv. M Sz M Sz M Sz Min. táv. ZJl 34 33.0 29.0 29.0 27.0 24.0 1.5 ZBl 34 32.5 29.0 27.5 27.5 24.0 1.5 ZJ2 34 33.0 28.0 27.5 28.0 24.5 1.5 ZB2 34 32.5 29.5 27.0 28.5 24.5 1.5 ZJ3 34 33.0 29.0 28.0 29.0 22.5 2.0 ZB3 34 32.5 29.0 27.5 29.0 22.0 1.5 ZJ4 34 34.0 30.5 31.0 28.0 22.0 0.0 ZB4 34 32.5 30.0 28.5 30.0 24.0 1.5 Jól látható, hogy a Konstantinos-kép méretadatai eltérnek a többitől: a kép szélessége nagyobb, mint a többié, s különösen feltűnő, hogy a Konstantinos név rövidítési jele, a vízszintes vonal teljesen a zománckép szélére esik. (T-8) Ezek alapján biztonsággal állíthatjuk, hogy sem Michael császár képe, sem Konstantinos képe nem ehhez a koronához készült. A következő kérdés az, hogy a harmadik, uralkodót ábrázoló kép (5. ábra) vajon az eredeti sorozat része volt-e vagy sem. Az alábbi indokok ellene szólnak annak a feltevésnek, hogy ez a kép sem lett volna rajta eredetileg a magyar koronán. 1. A képről készült nagyított színes fotó alapján látható, hogy a zománckép jól illeszkedik a keretébe, a kép kicserélésének nyoma nem állapítható meg. 2. A kép stílusa, rajzolata pontosan beleillik a két arkangyalt és a négy szentet ábrázoló sorozatba. (Például az oldalra néző szemek, ellentétben a Konstantinos-képpel.) 3. A kép feliratának fekete színe ugyanolyan, mint az abroncson lévő többi hat képen, ellentétben a Konstantinos kép feliratának piros színével. 4. A zománclapnak és az ábrának a jellemző magassági és szélességi adata egyezik a többi hat kép adataival, a feliratnak a kép szélétől való minimális távolsága a többi képpel megegyező módon 1.5 mm. 5. Végül még egy észrevétel, ami tudomásom szerint eddig minden kutató figyelmét elkerülte, a következő. Az abroncson elöl helyet foglaló két arkangyalt, Mihályt és Gábrielt, bájos arcú kisgyermekként ábrázolták, a hátrébb elhelyezkedő két katonaszentet, Györgyöt és Demetert, mint szakálltalan, dús hajú ifjút, a mögöttük található két orvosszentet, Kozmát és Damjánt, rövidebb hajú, szakállas középkorú férfiként. Az egyre növekedő életkor ábrázolásának ez a szabályos rendje az átgondolt tervezésnek a bizonyítéka. Ebbe a rendbe tökéletesen illeszkedik Türkia királyának hosszú szakállal, idős férfiként történő ábrázolása. (T-9) A fentiek alapján véleményem szerint Türkia királyának a képe az abroncs zománcképeinek eredeti sorozatához tartozik. (T-10) Tekintettel arra, hogy a korona abroncsán a zománcképek párokat alkotnak, ebből következik, hogy Türkia királyával szemben lévő kép is földi uralkodót ábrázolt. (T-ll)
