Századok – 1996
Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69
GÖRÖGÖK KERESKEDELME MAGYARORSZÁGON (17-19. SZ.) 89 - egészséges: midőn a török tartományokban döghalál nincs. - félelmes: midőn van ugyan, de messzibb fekvő helyeken. - veszedelmes: midőn a nyavalya valamelyik szomszéd tartományban üt ki. Az első időszakban a személyek semmi veszteglésnek nincsenek alávetve, csupán az utazónak gyapjú és gyapot szövetekből álló portékái posztó és szennyes ruhái mosatnak meg. A második időszakban a' személyek és mérget fogó portékák 10 napi veszteglést állanak ki. A ruhák s más portékák mosás, kiszellőztetés, füstölés által tisztittatnak meg, de a' mérget nem fogó portékák nem veszteglenek, hanem tisztítás után szabadok. így pl- gabona, gubacs, egy facső segedelmével vasrostélyon át tiszta edényekbe fa, réz, s már ércek megmosatnak, a viasz 48 órára folyóvízbe tétetik. A harmadik időszakban nem szabad az áfjövőnek semminemű viselt ruhát, még azt sem, mellyet testén visel által hozni, veszteglés ideje 20 napra határoztatott. A mérget fogó portékák s eszközök 42 napig veszteglenek."38 A veszteglő árukat lepecsételik, lajstromba veszik és évente beküldik, ezekből látható a törökországi behozatal. Ugyanitt veszik betűrendes jegyzékbe a bejövöket is, akik a veszteglési idő kitöltése után egészségügyi bizonyítványt kapnak. A veszteglési idő kitöltése után kaptak a török alattvalók egészséglevelet, mely feltétele volt beutazásuknak. Ezt a bizonyítványt az összeírás tanúsága szerint igen komolyan vették, minden beutazási engedélyt kapott kereskedőnél meg van említve, hogy hány napot vesztegelt a bizonyítvány kiadásáig. A veszteglési napok száma a fent jelzett kritériumoknak megfelelően változott. 1751-ben 40, 1757-ben 42, 1761-ben 20 napot töltöttek a Kecskemétre jövő görögök vesztegzár alatt. A veszteglési idő azonos évben is más-más volt. Pl. az 1764-ben bejött 3 kereskedő a következő időt töltötte el: kettő 84 napot, egy pedig az előbb idézett „veszedelmes időszak"-ban kötelező 42 napot. Az 1769-ben bejött két kereskedő közül az egyik Zimonyban 14 és Banoveczen 8, a másik csak Zimonyban 23 napot töltött.3 9 Különösen rossz helyzetben voltak a korábban a török határ körül levő mezővárosok, mint például Kecskemét is, ahol nemcsak vásárok alkalmával tartózkodtak a veszélyeztetett török területeket sűrűn látogató kereskedők. 1708 júniusában Aradon észlelnek járványra utaló jeleket, ekkor Rákóczi elrendeli a gyanús helyekről érkezők 40 napos megfigyelését. 1709 tavaszán már Kecskeméten is „kezdett grassálni a pestis". Bercsényi Miklós arról tudósítja a fejedelmet, hogy: „az mint íiják 60 házot zártak el már. Valóban megütköztem rajta, nem lehet megtiltani Kecskemétet csak Abáért is. Abával ha pestist hoznak az hadak közé, igen rossz lesz. írtam ugyan, hogy vigyázzanak, talán Károü uram is tészen rendelést az iránt."4 0 A veszélyeztetett területeken a harmincad-hivatalok mellett megfigyelő-állomást létesítenek mert „... kivált a rácz hal igen."4 1 Amint Bercsényi leveléből is kiderül hiába tiltatták meg a vásártartást, az élelem- és takarmányhiány, a hadsereg ellátásában amúgy is állandósult zavarok miatt szinte lehetetlen volt a rendelkezések betartása. A mindkét harcoló fél oldaláról sorjázó rendelkezések betartása a hadjárások idején eleve illuzórikus volt.
