Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
908 HOLLER LÁSZLÓ Végül a 11. századi magyar pénzérmék vizsgálata alapján megállapítom, hogy I. István és más 11. századi magyar királyok bizánci típusú koronát viseltek. 1. MILYEN SORRENDBEN KÉSZÜLTEK A KORONA RÉSZEI? 1.1 A korona részeinek készítésére vonatkozó elképzelésekről A koronára vonatkozóan az alábbi szóhasználattal élek: Elöl: az a negyedkörív, melynek közepén Jézus íves lezárású képe van. Jobb oldal: szemből nézve jobb oldal (Gábriel arkangyal oldala). A korona három fő alkotórésze: az alsó rész, a felső rész és a kereszt. A kereszttel a jelen tanulmányban nem foglalkozom. Az alsó rész a hengerpalást alakú abroncsból, a felette lévő pártából és az abroncsra rögzített függőkből áll. Valójában a párta zománcképeinek hátlapja, illetve az áttetsző zománclapok kerete egybefügg az abroncs lemezével.2 A korona felső része négy darab negyedkörív alakú boltívlemezből, és a négyzet alakú zárólemezből tevődik össze. A korona készítésére vonatkozóan számos elképzelést fogalmaztak meg. Az 1994-es Korai Magyar Történeti Lexikon szócikke a felső rész eredetére vonatkozóan hét különféle elképzelést, jelenlegi alakjának kialakulási idejére vonatkozóan 1074 és a 15. század között hat különböző álláspontot említ meg.3 A legutóbbi időszakban széleskörűen publikált két elmélet álláspontja a következő: 1. Az alsó és a felső rész különböző helyen és időben készült, ezeket később egyesítették. Az alsó rész bizánci eredetű, 1074-1077 között készült. A felső rész valószínű készítési helye Magyarország, ideje az 1160-1180 körüli időszak. A felső rész Jézus képéhez az alsó rész képe szolgált mintául. A keresztet utólag illesztették rá.4 2. A korona egységes egészként készült a kereszttel együtt. A készítés ideje a 8-9. század, helye a Kárpát-medencében lévő avar kagáni udvar. Az uralkodókat ábrázoló három kép helyén más képek voltak eredetileg.5 Vizsgálataimhoz a koronáról készült színes fényképeket használtam,6 amelyek hasznosak lehetnek az olvasó számára is. Felhasználtam továbbá a koronára vonatkozó mérési adatokat és megfigyeléseket.7 1.2 A korona aszimmetriája. A magyar korona alapjában véve egy nagyon szimmetrikus műalkotás. Szinte tökéletesnek mondható a jobb- és baloldal szimmetriája: a két oldal a hosszanti tengelyre nézve tükörképe egymásnak. Apróbb részleteket megfigyelve azonban észrevehetjük, hogy a korona aszimmetrikus tulajdonságokkal is rendelkezik. Az alábbiakban aprólékos vizsgálat tárgyává teszem ezeket az aszimmetria-vonásokat, mert ebből a korona részeinek készítési sorrendjére vonatkozó döntő fontosságú következtetéseket kívánok levonni. Nevezetesen azt bebizonyítani, hogy a korona alsó részét kifejezetten a már rendelkezésre álló felső rész koronává történő kiegészítésére készítették. Legjobb tudomásom szerint ez a gondolat sehol nem merült fel eddig a korona kiterjedt irodalmában. A két rész készítésére vo-
