Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
Holler László A MAGYAR KORONA NÉHÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL* Amióta 1790. február 21-én a korona II. József rendeletére Bécsből Budára érkezett — amely kalandos történetének nem első, s tudjuk, nem is utolsó hazatérése volt —, számos tudományos dolgozat foglalkozott vele, ennek ellenére még ma is jelentős kérdések megválaszolatlanok. Jelen tanulmány három alapvető kérdéssel foglalkozik. Az első fejezetben azt vizsgálom, hogy a korona fő összetevői milyen sorrendben készültek. A korona alsó részének a készítés során kialakított szándékos aszimmetriáinak a jellemzőiből azt a következtetést vonom le, hogy a felső rész készült korábban, az alsó részt pedig kifejezetten a felső résznek koronává történő kiegészítése céljából készítették. A második fejezet az alsó és felső rész egyes összetevőinek készítési idejét vizsgálja. A zománcképek vizsgálata alapján megállapítom, hogy a Michael császárt és Konstantinost ábrázoló képek nem tartoznak az alsó rész eredeti zománcképeinek sorozatába, a Türkia királyát ábrázoló kép viszont igen. A két császár-kép készítési ideje 1074-1078 közé esik. Az alsó rész többi képével fennálló nagyfokú stílusazonosság alapján az egész alsó rész készítési idejét 1071 és 1081 közötti időre teszem. A felső rész apostolképeinek készítési idejét, epigráfiai érvek segítségével 1026 és 1042 közé, a zárólemezen lévő Jézus-kép készítését 1042 és 1071 közé teszem, maga a felső rész boltívrendszere álláspontom szerint az apostolképekkel együtt készült. A harmadik fejezet a Türkia királyát ábrázoló zománckép feliratával foglalkozik. Egyfelől a feliraton szereplő görög névről megállapítom, hogy milyen hangalak átírásaként állhatott elő, másrészt I. Géza magyar király nevének hangalakját rekonstruálva kimutatom, hogy a kettő nem azonos. Ezután a 10-12. századi bizánci források vizsgálata alapján arra a megállapításra jutok, hogy bár a 10. században Türkia és a türkök valóban Magyarországot és a magyarokat jelentették, de ez a 11. századra módosult, csak korábbi forrásokból származó átvételek esetén fordulnak elő ilyen értelemben. Ezek alapján levonom azt a következtetést, hogy a képen ábrázolt személy nem lehet I. Géza magyar király Azzal a feltételezéssel élve, hogy a kép egy 11. századi uralkodót ábrázol, megkísérelem rekonstruálni Türkia elhelyezkedését.1 Ez után a felirat uralkodói címének kialakulására vonatkozó véleményemet közlöm. * Köszönetemet szeretném kifejezni Bertényi Iván úrnak, az ELTE Középkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának, Kapitánffy István úrnak, az ELTE Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensének a kézirat szakterületükbe vágó egyes részeinek az átolvasásáért és értékes megjegyzéseikért, valamint Engel Pál akadémikusnak lektori véleményéért.