Századok – 1996
Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69
88 PETRI EDIT A vonatkozó adatok tanúsága szerint akik a harácsot (tartózkodási díj) és a schaedát, vagyis a schaldát (türelmi adó) már szülőföldjükön lefizették, az azt igazoló irat birtokában a török határállomáson csak keresztül utaztak Zimonyba. Elvétve találunk arra vonatkozó bejegyzést, hogy ezt a „haracs schaedá"-ról szóló igazolást Belgrádban meg is erősítették. A portai engedélyek érvényességi ideje kétféle volt: általában években meghatározott időtartamra, de többen „... sine nulla definiti temporis..." kapták. Az engedélyek névre szólóak voltak, de a görögök névhasználata még a kortárs együtt élők számára is szinte megoldhatatlan rejtély volt. Akadt olyan is, aki nem kevesebb mint három különböző nevet is használt, s emellett a családi és keresztnév is könnyen felcserélhető volt.35 A görögök külsejére vonatkozó legfontosabb adatok tanúsága szerint meglehetősen sommás és kevéssé differenciált a szóhasználat, hiszen majdnem minden macedóniai görög göndör-, gesztenyeszínű- vagy fekete hajú, szemű, szemöldökű, pajeszú. Arcuk hosszúkás vagy kerek, bőrük színe sárgás vagy vöröses. Általában közepes vagy alacsony termetűek, és erőteljes testalkatúak. Meglehetősen kevésről van feltüntetve valami különös ismertetőjel, ilyen például a sasorr, vagy sebhelyes arc. A pajeszon kívül sokan közülük szakállt is viseltek, kevésről állapítják meg, hogy borotvált az arca. Feltüntetik az utolsó hazalátogatás évét is, az adatok több más mellett azt bizonyítják, hogy nem látogattak haza gyakorta. Egyetlen kereskedőről van feljegyezve, hogy évente hazalátogatott, a többiek egyszer vagy kétszer mentek Macedóniába az 1737 és 1778 közötti időszakot alapul véve. A Belgrádon keresztül már általában személyes igazolvány birtokában jövő macedóniaiak Zimonynál, érnek a Habsburg birodalom területére. Zimony régi nevén Zemlin „Leggazdagabb, legszebb s legnagyobb kereskedést űző szabad katonai város az egész katonai végvidéken a Száva és Duna vizek összefolyásánál. Nádor Fejérvárnak (Belgrád) által ellenben. Van itt „... harminczad (már ezelőtt 57 évvel 100 000 Ft jövedelmet hozó) posta, veszteglő intézet és kereskedési osztályzat mellynél a törökökkel minden nap vásár tartatik. Átmeneti kereskedése török portékákkal, felette nagyfontosságú". Az itt megforduló görögök nagy létszámára utal az is, hogy a vesztegzár területén egy magánházban ortodox kápolnát tartottak fenn.36 * * * Mivel ezeken az utakon jelentős forgalmat bonyolítanak le a messzi országokból (főként Törökországból) áruval megrakodva ideérkező kereskedők, szükség van bizonyos egészségügyi óvóintézkedésekre. „Hogy Török Országból a' Pestis hozzánk által ne jöhessen, a Felséges Udvar már régen a' Török határ széleken különös épületeket, Kontumácziás házakat tétetett és kegyesen rendelt a' végre, hogy az ott lévő Tisztviselők által minden hozzánk által jönni kívánkozók megvizsgáltassanak, ha nintsenek-e valami olly ragadós, dögös betegségtől megvesztegetve, avagy ha egésségeseknek látzanak is, nem jönnek-e ollyan helységből, mellyben a' Pestis dühösködik." — úja Háiszler György orvosi munkája 1801-ben.3 7 A korabeli egészségügyi hatóságok 3 időszakot különböztettek meg:
