Századok – 1996
Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877
896 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ Dunán való gyors átszállításában segédkezett az Efsztháthiosz patrícius vezette hadiflotta. Egyidejűleg Nikiphorosz Phókasz vezetésével diverziós támadás is indult a bolgárok által részben legalábbis elfoglalt Makedóniában, sőt Bölcs Leó béketárgyalási kísérlettel is próbálta megtéveszteni Simeont. A magyarok átkelését nem tudták megakadályozni a helyi bolgár erők, akadálytalanul pusztították Bulgáriát. A magyarok ellen vonuló Simeon is két (vagy három) összecsapásban vereséget szenvedett a bizánci hajóhad által támogatott magyar csapatoktól. Az egyik változat szerint Simeon Mundraga várába szorult be a magyarok elől, a másik szerint a Duna menti Disztrába.14 9 A bolgár-magyar harcokat rekonstruáló kutatás úgy vélekedett, hogy feltehetően előbb Disztra, majd Mundraga vidékén arattak győzelmet a magyarok, akik egészen Preszlavig nyomultak előre, majd a bizánciakkal kiváltatva foglyaikat Etelköz felé vették útjukat.15 0 Lehetségesnek véljük, hogy a magyarok előbb mélyen benyomulva Bulgáriába Mundraga táján vették fel a küzdelmet Simeonnal, majd kifelé vonulva az őket követő Simeont Disztra közelében győzték le másodízben. Az sem lehetetlen, hogy a kalandozó magyar sereg két részre oszlott, ezért szerepelnek a forrásokban két, egymástól távoli helyen (Mundraga és Preszláv, illetve Disztra). A továbbiakat illetően is változatlan nehézségek mutatkoznak. Bizonyos az, hogy a kalandozó magyar sereg befejezettnek tekintette a hadjáratot, s a bizánciakkal ki is váltatta a bolgár foglyokat. Simeon békét kért, mire Leó császár visszarendelte hadiflottáját és a Makedóniában levő Phókasz seregét is. Úgy tűnt, hogy a bizánci-magyar szövetség győzelmet aratott. Simeon azonban hamarosan ellentámadást szervezett, s ennek eredményeképpen egy újabb csatában legyőzte a magyarokat. Georgius Monachus Continuatus szerint azért diadalmaskodhatott Simeon, mert a bizánciak nem segítették a magyarokat. A magyarok ellen indított hadjárat során Simeon „az öszszeseket lemészárolta".151 A Fuldai Annales is tud egy harmadik, bolgár győzelemmel végződő csatáról, amelyben a bolgárok is jelentős — az Evkönyvek írója által bizonyára jelentős túlzással húszezer lovasra tett — veszteségeket szenvedtek. Feltehetően ugyanezen vereségről a 895-ös évnél röviden úgy emlékezett meg az Annales Fuldenses, hogy a bolgárok a magyar seregnek „nagy részét leölték".15 2 Fontos kérdés, hogy hol került sor erre a döntő összecsapásra. A történeti kutatásban több álláspont van ezzel kapcsolatban. Az egyik szerint a kalandozó sereget még Bulgáriában érte Simeon támadása.15 3 Más nézet szerint Simeon akkor támadt, kapta oldalba a Havasalföldén át Erdély felé menekülő magyarokat, amikor azokat Etelközből kiűzték a besenyők.15 4 Újabb feltevés szerint a magyarok — ahogy azt Konstantinos császár állította a DAI 40. fejezetében — valóban visszatértek sikeres kalandozásuk után Etelközbe, s itt a szállásterület délnyugati részén, Havasalföldön folyt le a döntő csata a magyarok fő serege és a támadó Simeon között.155 Véleményünk szerint Georgius Monachus Continuatus híradása alapján inkább a Bulgáriában kalandozó sereg vereségét tételezhetjük fel, miután a Simeon békekérése által megtévesztett Leó visszahívta a hadiflottát, valószínűleg a magyar sereg visszaszállítására nem került sor. A magyarok magukra maradtak, talán éppen a Dunán való átkeléskor érte őket Simeon újabb támadása, amely elkeseredett és kiegyenlített küzdelemben Simeon pirruszi győzelmét hozta.
