Századok – 1996
Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877
A HONFOGLALÁS SZAKASZAIRÓL 895 ben is. A bizánci császár a DAI 37. és 38. fejezeteiben a kiűzetést említi, s az előbbi esetben azzal indokolja a besenyők előrenyomulását, hogy azok elvesztvén szállásterületüket a magyarokra támadva szereztek maguknak új hazát.141 Hasonló nyílt, vereséggel végződő összeütközés emléke tükröződhet a 8. fejezetben, amikor Gábriel bizánci követ Etelköz visszaszerzésére biztató ajánlatát a magyar vezetők azzal utasították vissza, „hogy mi nem kezdünk ki a besenyőkkel, mert nem bírunk velük harcolni, minthogy nagy ország az, nagyszámú nép és gonosz fickók".14 2 Más konstantinosi passzusok ellenben inkább egy, a magyar sereg egy részének távollétében végrehajtott nagyarányú besenyő portyázást sejtetnek. Legismertebb ezek közül a 40. fejezet már idézett híradása, amely szerint a besenyők akkor támadtak, amikor a magyarok hadjáraton voltak, s a szállásterületüket őrzőket kiűzték, családjaikat pedig teljesen megsemmisítették.143 A DAI 4. és 13. caputjai a 40. fejezethez hasonló híradást tartalmaznak. A 13. fejezetben azt olvashatjuk, hogy „a besenyők is meg tudják támadni a türköket s őket alaposan kifosztani".144 A 4. fejezetben a bizánci császár azt fejti ki, hogy a besenyőkkel való szövetség esetén a bizánci birodalomnak nem kell tartania sem a magyarok, sem pedig az oroszok támadásától, mert félnek a besenyők haderejétől, amelyet a bizánciak ellenük fordíthatnak, mialatt ők a bizánciakkal hadakoznak. „Mert a besenyők, amennyiben kötelezi őket a császár iránti barátságuk, és az ő levelei és ajándékai megnyerik őket, könnyen rátörhetnek mind az oroszok, mind a türkök földjére, asszonyaikat és gyermekeiket rabságba ejthetik, és földjüket végigzsákmányolhatják."14 5 Konstantinos arra is utal másutt, hogy a besenyők a bolgárok és az oroszok ellen is többször indítottak portyákat. A besenyők „gyakran végigportyázzák Oroszországot, s alaposan megkárosítják és feldúlják azt".146 A bizánci császár szerint a besenyők „túlnyomó fölényükkel és erejükkel" fölébe kerekedtek a bolgároknak is, s „több ízben tönkreverték és kifosztották őket".147 Konstantinos tudósításai alapján nehéz eldönteni, hogy vajon a besenyők bolgár felkérésre egy nagy portyát indítottak-e Etelköz ellen, amelynek során egyszer vagy többször vereséget mértek az Etelközben maradt magyar csapatokra, s feldúlták a szállásterületet, majd visszatértek saját hazájukba vagy pedig Volga és Urál közti szállásaik elvesztése miatt intézték e támadást. Egyik lehetőséget sem zárhatjuk ki. Valószínű, hogy voltak összecsapások a magyarok és a besenyők között Etelköz megtámadásakor, s ezekben a magyarok rendre alulmaradhattak, s ezért, miután megtapasztalták a támadó besenyők nagyobb számát és erejét, utasították vissza a Gábriel közvetítette bizánci ajánlatot.148 Mindenképpen a besenyő támadás lehetett a döntő lökés Etelköz elhagyására. Nem egyszerű feladat a honfoglalást kiváltó etelközi vész és háttere rekonstruálása. A besenyők támadására a magyarok 895 tavaszán vagy nyarán (esetleg 894 nyarán, kora őszén) bizánci felkérésre indított bulgáriai kalandozását követően kerülhetett sor. Ekkor Bölcs Leó bizánci császár az arabok elleni háborúban való lekötöttsége miatt a Simeon bolgár uralkodó által indított háborúban vereségeket szenvedett, ezért a bulgárok ellen felbérelte a magyarokat. Követe, Nikitász Szklírosz hadihajókkal ment a Dunához, felvette a kapcsolatot a magyarok két fejedelmével, Árpáddal és Kuszánnal, ajándékokkal és az ejtendő bolgár foglyok kiváltásának ígéretével felbérelte őket Bulgária megtámadására. A magyarok
