Századok – 1996

Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877

894 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ 4. Az etelközi vész és a honfoglalás Okkal tehetjük fel a kérdést, hogy miért kellett volna a magyaroknak több szakaszban meghódítani a Kárpát-medencét, ha egyszer nem tételezzük fel azt, hogy tudatos séma szerint hajtották végre az új haza megszerzését, s ráadásul a megszállandó területen számottevő ellenállásba nem ütköztek. A történeti kutatás e paradoxont, a magyarok 895-896 és 899-900 közti „pihenését", a Dunántúl későbbi meghódítását alapvetően az etelközi vésszel, illetőleg a kedvezőtlen helyzettel igyekezett indokolni. Az egyik magyarázat szerint a magyarok „rendezték soraikat", idő kellett ahhoz, hogy a „bolgárok és a besenyők által okozott legmélyebb sebek begyógyuljanak".131

A másik indoklás szerint „a magyar fejedelmek, hátukban a besenyőkkel és oldalukban a bolgárokkal, óvakodtak ellenségeik számát gyarapítani; nem támadták meg újból Pannóniát, de fenntartották a jó viszonyt" a morvákkal is.13

2

A fentiek elégségesen magyarázzák a magyarok fokozott és egyébként furcsának tűnő óvatosságát, ti. a Kárpát-medence két szakaszban való megszállását. Ebben az esetben viszont fel kell tételeznünk, hogy a magyarok valóban majdnem végzetes, nagy vereséget szenvedtek és az etelközi vész során valóban szinte fennmaradásuk forgott kockán.13

3

Ha elbagatellizáljuk a besenyőktől és a bolgároktól elszenvedett vereség súlyosságát, besenyőkkel való szerződést tételezünk fel,13

4

vagy besenyő-komplexumot felróva a magyar történetírásnak csekélynek tüntetjük fel e vereséget,13

5

nem világos, hogy mi késztette a magyarokat Etelköz elhagyására, és miért nem vették birtokba teljes egészében új hazájukat. Az etelközi vereség kapcsán állást kell abban is foglalnunk, hogy vajon a bolgároktól elszenvedett vereséget vagy pedig a besenyőktől elszenvedett csapást kell-e fontosabbnak tekintenünk. Kétségtelen tény, hogy a bolgárok is legyőzték a magyarokat egy döntő csatában, erre a Fuldai Evkönyvek és Georgius Monachus Continuatus is utal, s a magyarok veszteségeit mindkét forrás nagynak tünteti fel.136

E vereség azonban nem vezethetett az etelközi szállásterület elhagyásához, mivel nagy valószínűség szerint nem Etelközben, hanem Bulgáriában vívhatta Simeon fejedelem az ütközetet a kalandozó magyar sereggel szemben.13

7

Van olyan felfogás, amely a bolgároknak a besenyőkkel vetekedő szerepet tulajdonít az etelközi vészben, mivel a magyar sereget ők győzték le a döntő csatában.138 Olyan nézettel is találkozhatunk a történeti irodalomban, amely korábbra (a levediai tartózkodás idejére) helyezi a besenyő csapást, s Etelköz elhagyását szinte kizárólag a bolgár támadással kapcsolja össze.139

Véleményünk szerint a magyarok Etelközből való távozását elsősorban a besenyők magyar szállásterület ellen intézett rohama váltotta ki, ez Regino és Konstantinos híradásai alapján okkal feltételezhető. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a szállásterületüket elvesztett besenyők támadtak-e Etelközre vagy pedig a bolgárok által felbérelt besenyők nagyszabású kalandozó akciójáról van-e szó, amellyel válaszoltak a magyarok bulgáriai kalandozására. Regino tudósításában a „kiűzés" szót használja, s utal arra, hogy a besenyők számukat illetően és vitézségben felülmúlták a magyarokat (numero et virtute praestarent).140

Mindez inkább az első változat mellett látszik tanúskodni, a magyarok és besenyők frontális összeütközésének valószínűségét támaszthatja alá. Konstantinos híradásai ellentmondásosnak tűnnek e tekintet-