Századok – 1996
Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877
A HONFOGLALÁS SZAKASZAIRÓL 891 telével) meghódítása, azaz a honfoglalás utáni időre teszi a magyarok hatéves nyugodt időszakát. Összességében azt mondhatjuk, hogy bár a Krónika alapján két szakaszra tagolhatjuk Magyarország megszállását, valójában a terület meghódítása egyetlen, Szvatopluk elleni hadművelettel történt. A Krónika szemléletében Erdély nem tartozott Pannóniához, Magyarország végeinek említette. Ezért úgy véljük, hogy a Krónika tudósításából sem következtethetünk két szakaszra tagolódó honfoglalásra. Anonymus feltehetően 13. század elején írott Gestája szerint sok hadművelettel vették birtokukba a magyarok új hazájukat számos ellenfelükkel szemben 903 és 907 között.10 8 E mű alapján nem lehet rekonstruálni azt, hogy vajon két vagy három szakaszra tagolható-e a honfoglalás, legfeljebb azt állapíthatjuk meg, hogy P mester szerint Árpád irányításával öt évet vett igénybe a honfoglalás. Idevonható forrás még a kései, 16. századi humanista történetíró, Aventinus elveszett forrásokat is hasznosító történeti munkája. Aventinus szerint a magyarok két hullámban szállták meg új hazájukat. Arnulf császárral szövetségben harcolt Kuszál király, aki zsoldként kérte tőle az elfoglalt területet, „mindkét Dáciát a Tiszán innen és túl, amerre csak a Garam folyótól, a Svév hegytől és a Duna folyamtól a Fekete-tengerig ez kiteljed," amelyeket „Magyarországnak, Erdélynek..." neveznek.109 E hódítás után hat évig, Arnulf haláláig a magyarok békén maradtak, s csak utána támadtak. Ekkor előbb a bajorokkal szövetséget kötve a morvákat rohanták meg, s Morvaország egy részét elfoglalták. Majd a bajorok ellen háborúskodva az Aventinus által Bajorország részeként feltüntetett Pannóniát is elözönlötték.110 Kétségtelen, hogy a történeti irodalomban meggyökeresedett, a honfoglalást két szakaszra tagoló elméletnek lényegében megfelel Aventinus híradása. Kérdés persze az, hogy mennyiben tekinthetjük e kései tudósítást hitelesnek. Kronológiája aligha pontos, hiszen Arnulf 899-es halálából következne, hogy a magyarok honfoglalásának első szakasza, mivel utána hat évet pihentek, 892 vagy 893-ban volt. A 892-es időpont mellett szólhat, hogy a Fuldai Evkönyvek Arnulf morvaországi hadjáratáról a 892-es évnél számoltak be.111 Az időrendi pontatlanságból persze nem feltétlenül következik az, hogy Aventinus tudósítása téves lenne a magyar honfoglalás szakaszos jellegét illetően. Talán érdemes arra is utalni, hogy mind a Krónika, mind pedig Aventinus szerint a magyarok megpihentek egy-egy foglalásuk után. Ki kell térnünk arra a kérdésre is, hogy vajon mekkora ellenállásba ütköztek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medence megszállásakor. Az ellenállás mértéke bizonyos fokig magyarázhatná azt, hogy a magyarok miért több szakaszban vették birtokba a területet. Közismert az a tény, hogy az Avar Kaganátus frank és bolgár támadások hatására a 9. század elején bekövetkezett összeomlása után egyetlen politikai hatalom sem terjesztette ki hatalmát a Kárpát-medence egészére, több hatalom osztozott a területen, amely ezek perifériáját jelentette. A bolgárok fennhatósága Erdélyre és a Tiszántúl, valamint a Duna-Tisza köze egy részére terjedhetett ki.11 2 A morva uralom a Felvidéken érvényesülhetett elsősorban. Egyes feltételezések szerint Szvatopluk Nagy Moráviája a Duna-Tisza közén, illetve a Tiszántúl (Temes-Maros köz) vidékén volt.11 3 A keleti frank uralom a dunántúli
