Századok – 1996

Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877

886 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ és a magyarokat, akik valóban szállást váltottak ekkor. Pontosabb időmeghatározást azonban e vándorlás ismeretében sem adhatunk. Kérdés, hogy vannak-e még adataink a honfoglalás időpontjának meghatározására. További közvetett információ található Konstantinos művének 41. fejezetében. Eszerint Szvatopluk halála után fiai „egy esztendőt békességben töltöttek" majd „viszály és meghasonlás támadt köztük, belháborút indítottak egymás ellen, s jöttek a türkök, teljesen tönkretették őket, és elfoglalták országukat".77

Szvatopluk halálát a Fuldai Evkönyvek és Regino is 894-re tették,7

8

így a konstantinosi történet szó szerinti értelmezése szerint egy év múlva, 895-ben számolhatunk belháborúval. Kétséges persze ez esetben is, hogy vajon értelmezhetjük-e a szóban forgó tudósítást úgy, hogy a belháború kitörésekor azonnal, tehát még 895-ben megjelentek a magyarok. Az a lehetőség is fennáll, hogy a belháború kitöréséhez kell kapcsolni a magyarok felbukkanását, s a morva belviszály nem feltétlenül egy évvel Szvatopluk halála után robbant ki. A Fuldai Evkönyvek 898-ban említették a morva belháború kitörését, amiből az következhetne, hogy a magyarok valamikor ez után jelentek meg.79

Végezetül az is felmerülhet, hogy Morávia bukásához kössük a magyarok megjelenését és foglalását, amely 902-ben következhetett be, amikor már bajorok és magyarok harcoltak Morávia területén.8

0

A DAI 41. fejezetéből tehát azt szűrhetjük le, hogy a magyar honfoglalás bizonyosan Szvatopluk 894. évi halála után következett be. Regino is utalt arra, hogy Szvatopluk országát fiai csak rövid ideig tartották hatalmukban, mivel a magyarok mindent földig romboltak.8

1

Bizonytalan azonban, hogy 895-re vagy 898 körüli időre, esetleg akár 902 tájára tegyük-e a magyar hódítást. Pontosabb datálást tehát e konstantinosi passzus sem tesz lehetővé. A magyar honfoglalás kapcsán megemlíthető még az orosz őskrónika két adata. Az egyik a magyarok Kijev melletti vonulását és a szlávok földjén való letelepedést, a frankok elűzését a bizánci éra szerinti 6406, azaz a Kr. u. 898-as évre tette. Ugyancsak az orosz évkönyvek a bolgár-magyar háborút 6410-re, azaz Kr. u. 902-re helyezték.8

2

Kronológiai szempontból pontosnak aligha véljük ezeket az adatokat, de mindenképpen figyelemreméltó, hogy mindkét dátum azon az időhatáron belül mozog, amelyet a DAI 37. fejezete alapján megadhatunk (893— 902). A 13. századi Albericus Trium Fontium a 893-as évnél említette a magyarok honfoglalását Alino (Álmos?) vezérlete alatt.8

3 Összességében úgy foglalhatunk állást a honfoglalás kezdetét illetően, hogy ennek pontos időpontját a rendelkezésre álló források alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. A DAI 37. fejezetét figyelembe véve 893-902 közé, a 40. fejezet híradása alapján talán 894-896 közé, a népvándorlási hullám, illetve az idevonható források (DAI 37. c., Tabari, Maszúdi) bizonytalan időrendjét követve 893 utánra, a DAI 41. fejezetét követve 894 utánra (895, 898 és 902 tájára), a Fuldai Evkönyvek Brazlavra vonatkozó információja alapján feltételesen 896-ra tehetjük a magyarok távozását Etelközből. Hangsúlyoznunk kell, s ez a felsorolt évszámok igen tág intervallumot felölelő jellegéből is kitűnik, hogy korántsem biztos a magyarok megjelenése a Kárpát-medencében 895 vagy 896 táján. Ha mégis elfogadjuk ezt a hagyományos évszámot a magyar honfoglalás első szakasza