Századok – 1996
Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877
882 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ beszámol Bölcs Leó bizánci császár (886-912) és Simeon bolgár uralkodó (893— 927) közti háborúról, amelybe bizánci felkérésre a magyarok is bekapcsolódtak, s győzelmeket arattak. A földjükre visszatérő magyarok ellen a békét kérő Simeon felbérelte a besenyőket, s amikor a magyarok hadjáraton voltak, a besenyők Simeonnal együtt támadtak, s kiűzték a földjük őrzésére hátrahagyott magyarokat, családjaikat pedig leölték. A hadjáratból visszatérő magyarok látván pusztává lett földjüket, elmentek s letelepedtek új hazájukban, a Kárpát-medencében.35 E történet alapján a kutatás jobbára a bizánci-bolgár, illetőleg a bolgár-magyar háború időpontjához kapcsolta az etelközi besenyő támadást, majd a honfoglalást. A bolgár-magyar háború időpontja sem ismert azonban, legfeljebb következtetni lehet egyes adatokból arra. Ilyen például az, hogy Simeon nagy valószínűséggel csak 893-ban került a trónra, mivel a Fuldai Evkönyvek 892-ben még Vladimírt tudták a bolgárok uralkodójának.3 6 Egyedül csak a Fuldai Annalesben maradt ránk e háború időpontja, de zavaró módon két évnél is említették ezt. A 895-ös évnél tömören csak az olvasható, hogy „az avarok megrohanták a bolgárok határait, de azok megelőzték őket, és seregüknek nagy részét leölték".3 7 A 896-os évnél részletes tudósítás olvasható a bizánci-bolgár, majd a magyar-bolgár háborúról, a magyarok kezdeti sikereiről, majd végső vereségéről.3 8 A kutatók egy része hitelt adott a Fuldai Evkönyveknek, s a fenti dátumok valamelyikének, esetleg mindkettő figyelembevételével 895-re39 vagy 895-896-ra,4 0 vagy 896-ra4 1 tette a bolgár-magyar háborút. Salamon Ferenc értelmezésével szemben, miszerint két évben, 895-ben és azt folytatva, 896-ban is háború volt a magyarok és bolgárok között, a történeti kutatás inkább Pauler Gyula értelmezését fogadta el. Pauler úgy vélekedett, hogy ugyanarról az eseményről számolt be kétszer a Fuldai Annales írója, s a bővebb tudósítás forrását a Fuldai Evkönyvekben is említett, Arnulf császárnál 896-ban megfordult bizánci követben, Lázár püspökben látta.42 A fentiek miatt egyesek a bolgár-magyar háborút és a honfoglalást egyaránt 895-re helyezték,4 3 mások az előbbit 895-re, míg az utóbbit 895-896-ra vagy 896-ra tették,4 4 egy harmadik álláspont szerint pedig mindkét esemény 896-ban történt.4 5 A honfoglalást 896-ra keltező feltételezés azon alapul elsősorban, hogy a Fuldai Evkönyvek a bolgár-magyar háborúról szóló részletes, 896-i beszámoló végén azt említették, hogy „végül, miután még ugyanezeken a vidékeken több ütközetet vívtak egymással, a császár erre az időre Pannónia védelmét a Mocsárvárral együtt Brazlavra, a hercegére bízta".4 6 A történeti irodalom ebből azt a következtetést szűrte le, hogy a magyaroknak már a közelben kellett lennie, s erre reagált Arnulf keleti frank uralkodó.47 Más nézet szerint 894-ben volt a magyar-bolgár háború.4 8 Györfíy György indoklása szerint „ezt a hadjáratot, amelyet a bizánci források a 891-i napfogyatkozás és István pátriárka halála (893) után beszélnek el, a 894. évre kell tennünk, mert utána, de még a 895-i besenyő támadást megelőzően Leó császár és Simeon cár olyan intézkedéseket tett, amelyek hosszabb tengeri utakat igényeltek."4 9 Györffy datálása mindazonáltal anynyiban mégis figyelembe veszi a Fuldai Annales adatát, hogy az Etelközre zúduló besenyő akciót, s Simeon bosszúhadjáratát 895-re tette, s lényegében csak a sikeres bolgáriai magyar kalandozást helyezte 894-re. Nem lehet eleve kizárni azt, hogy a Fuldai Annales, tekintettel a térbeli távolságra is, egy évvel később számolt
