Századok – 1996

Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877

Tóth Sándor László MEGJEGYZÉSEK A HONFOGLALÁS SZAKASZAIHOZ A magyar törzsszövetség 9. század végi Kárpát-medencei honfoglalása a magyar történelem egyik legfontosabb eseménye, s ennek megfelelően számos tanulmány foglalkozott már vele. Ennek ellenére a kevés, s nehezen értelmezhető forrás miatt a honfoglalás pontos időpontja, menete és üteme bizonytalan, még az évet illetően sem tudott a történeti kutatás egyértelmű, kétségeket kizáró álláspontot kialakítani.1 Jelen írásunkban vázoljuk a honfoglalás szakaszairól a szakirodalomban fellelhető főbb nézeteket. A források alapján megkíséreljük a honfoglalás valószínű időpontját (időpontjait) megadni, s a honfoglalás szakaszait illetően állást foglalni. Arra is választ igyekszünk keresni, hogy miért övezi a magyarok Kárpát-medencei letelepedését ilyen bizonytalanság, miért nem észlelte a korabeli Európa pontosan a magyarok honfoglalását. 1. A honfoglalás szakaszai a történeti irodalomban A múlt század vége felé, 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, mint legfőbb illetékes felkérést kapott annak megállapítására, hogy „Magyarország ezredéves állami létének" megünneplése tárgyában „legelső kérdés" megoldására, ti. „a magyarok bejövetele és államalapítása időpontjának, illetőleg évének" meghatározására. A „legilletékesebb szakféríiakból álló testület" axiómaként szögezte le, hogy „a honfoglalás és állam-alapítás (e két fogalmat szinonimaként használták — T. S. L.) nem volt egy esztendő műve", a magyarok „ismételve megjelentek mai hazánk területén, mielőtt itt állandón megtelepedtek". A Történelmi Bizottság két szakaszt állapított meg: „a magyarok benyomulása etelközi lakhelyekről mai hazánk területére, és itt állandó megtelepedésük, vagyis a honfoglalás kezdete. A második: a mai Magyarország egész területének megszállása, vagyis a honfoglalás befejezése." A felkért négy szakértő e kérdésekben eltérő véleménye után a Történelmi Bizottság úgy foglalt állást, hogy „888 előtt a magyarok mai hazánk területén nem telepedtek meg, és 900-ban mai hazánk területének elfoglalása be volt fejezve, a magyar állam meg volt alapítva". E tizenkét esztendőn belül a bizottság „a honfoglalás kezdetének és befejezésének esztendejét pontosan kijelölni" nem vállalta. Arra hivatkozott, hogy „az egykorú kútforrások határozatlan és hézagos természete többé-kevésbé valószínű hypothezisek felállítására utasítja a történetírót; de nem teszi lehetővé a honfoglalás kezdete és befejezése esztendejének olyatén megállapítását, a mely ellen a történeti kritika többé komoly kifogást nem támaszthat".2 A felkért négy szakértő közül a legkevésbé Botka Tivadar nézetét vette figyelembe a bizottság,