Századok – 1996
Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861
AVAROK, SZLÁVOK, MAGYAROK A BÜKK-IIEGYSÉGBEN 871 került megtalálni a korai szlávok hagyatékát a Bükkben. Az egyetlen biztos nyom éppen Sályban, a váralja falu helyén van. Már az ásatások első évében (1982) feltártunk egy olyan négyzetes gödörházat, melynek kő kemencéje volt (igaz, teljesen lerombolva), betöltéséből pedig több kg cserepet sikerült megmenteni. Az ezekből majdnem összeállítható három edény egyike egy ferde falú kis tál, van egy kisebb fazék, mindkettő szabadkézi, és egy nagy „utánnakorongolt" fazék, egy jellegzetes prágai-korcsak típusú szláv edény felső fele (2. kép). Mindhárom díszítetlen. A tál legjobb párhuzama Nyitrán a Mikov dvor nevű részről került elő, de ott éppen a korábbi, a császárkori szinthez kapcsolják.9 8 A nagy fazék jellemzője a széles szájnyílás, az öblös has, a rövid, kissé ferdén álló, majdnem szögletes alakítású perem. Talán a Galántával összevont Taksonyból (ma Matuskovo), Alsómislyéről (Nizna Misla, volt Abaúj-Torna m.), Sziládról (Siladice-poloha Bodos, volt Nyitra m.), Kisváradról (Nitrianski Hradok),99 vagy a lengyelországi Kromolinból (woiw. Legnica) való nagy fazekakkal vethető össze. (3. kép)100 Ez utóbbit Parczewski a 2. fázisba keltezi, azaz abszolút időben a 7. század első felébe.10 1 A felvidéki szláv temetők anyaga alapján formailag a legkorábbi csoportba sorolható edényünk. Meggondolandó azonban a kézi korongon való kidolgozása, szinte szimmetrikus alakja, amely a legkorábbi anyagban nem fordul elő. Ezért a sály-latori korai szláv házat tágabb időszakra, a 7. századra keltezzük, bár nincs kizárva valamivel korábbi használata sem. így is legalább 100-150 éves időköz választja el az avar kori településtől. A feltárt 24 házból ez az egyetlen származik ilyen korai időből. Ennek ellenére nem hihető, hogy magában álló ház volt, hiszen a feltárt felület kicsi. Valószínű azonban, hogy a korai szláv megtelepülésnek ilyen volt a formája, az egy-két házból álló tanyák voltak a jellemzőek, melyek erdei tisztásokon, patakok mentén, források közelében meghúzódtak. A szláv lakosság előnyomulását a Bükk déli lábáig semmi sem akadályozta. A korai avarok településterülete 25-30 km-rel délebbre kezdődött, a szarmata sáncokon belül.10 2 Történetileg tehát nincs kizáró oka annak, hogy az avarok megjelenésével egykorú is lehet a Bükk vidékére való szláv betelepülés, mint ahogyan Parczewski és Fusek kutatásaiból következtethető.10 3 A végső szót, ha van ilyen egyáltalán, nem a kerámia tipológiájából levonható következtetések fogják megadni, hanem az elkövetkező idők jól keltezhető ásatási anyagai.10 4 JEGYZETEK 1 Keszthelyi István: Nemzeti park a Bükkben. In: Bükki nemzeti park. Szerk. : Sándor András. Bp., 1983. 21-38.; Dr. Tóth Géza: A Bükk felszíni fejlődése és mai formakincse. In: Bükki nemzeti park 62-105. 2 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (továbbiakban: FNESz) П. Bp. 19882 408., I. 271. 3 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (továbbiakban: Történeti Földrajz) Ш. Bp. 1987., 80-89.; Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger; 1987. 27., 29-30. 4 Györffy György: Történeti Földrajz III. 118-119.; Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében. Egri Múz. Évk. 4 (1966) 79-80.; Fodor László: Az almárvölgyi páloskolostor régészeti feltárása. In: Egyházak a változó világban. Szerk.: Bárdos I. - Веке M. Bp., 1991. 171-177. 5 Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok... 80-82.; Kovács Béla: A Bükk a magyar történelemben. In: Bükki nemzeti park 313.; Németh Péter: Adatok a felsőtárkányi karthauzi kolostor építéstörténetéhez. Egri Múz. Évk. 5 (1967) 73-85.; Kovács Béla: Az egri egyházmegye 105. 6 Györffy György: Történeti Földrajz III. 138.
