Századok – 1996

Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861

872 MESTERHÁZY KÁROLY 7 Bárczi Géza: Tálya MNy 25 (1929) 263-266.; Bárczi Géza: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez. Sz 71 (1937) 410., 416.; Györffy György: Történeti Földrajz Ш. 50., 138.; Kovács Béla: Adatok az egri völgy középkori településtörténetéhez. In: Dolgozatok Heves megye múltjából. Szerk.: Szabó J. Győző. Egei; 1970. 41.; Kiss Lajos: FNESz П. 611. 8 1248: Serch.: Györffy György: Történeti Földrajz I. Bp. 1966.2 817.; Kiss Lajos: FNESz I. 271. Más lehetőséget is jelez, a szerb-horvát zirec, zir = makk jelentés alapján, amely tölgyekre utal. 9 Kiss Lajos: FNESz II. 408. 10

Györffy György: Történeti Földrajz I. 755-756. , Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok 74.; Valter Ilona: Die archäologische Erschliessung des Zisterzienserklosters von Bélapátfalva. Acta Arch. Hung. 33 (1981) 179-200. 11

Borovszky Samu: Borsod vármegye története I. Bp. 1909. 21-22.; Marjalaki Kiss Lajos: A tapolcai apátság 1214-i adatának hitelessége. In: Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok. Miskolci Várostörténeti Közlemények I. Szerk.: Dobrossy István. Miskolc, 1987. 48-54.; Györffy György: Történeti Földrajz I. 809. 12

Györffy György: Történeti Földrajz I. 774.; Kovács Béla: Az egri egyházmegye 120. 13

Marjalaki Kiss Lajos: A szentléleki zárda legrégibb okleveles adata. Tardona határjárása 1240-ben. In: Történeti tanulmányok 45-47.; Györffy György: Történeti Földrajz I. 770.; Kovács Béla: Az egri egyházmegye 119-120. 14

Györffy György: Történeti Földrajz I. 778.; Kozák Károly: Adatok Kács történetéhez. Ilennan Ottó Múz. Évk. 7 (1968) 231-266. 15

A Bükk hegység neve az Árpád korban nem fordul elő, csupán Tardona 1240. évi határjárásában említik a bükk (byk) és tölgyfát (... terram comitis Nicolai in qua est quercus): Györffy György: Történeti Földrajz I. 736.; 810-811. 16

1391: „silva nostra vulgariter feketeerdw nominata prope Dyosgewr", Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata III. Oklevéltár Miskolc város történetéhez 1225-1843. Miskolc 1890. 69. 43. oki.; Csőre Pál: A magyar erdőgazdálkodás története. Középkor. Bp. 1980. 285. Kutatásai szerint a feketeerdő általában fenyőerdő. Uo. 106., 118. 17

Györffy György: Történeti Földrajz I. 809., III. 136., 187.; Kiss Lajos: FNESz II. 592. 18

Györffy György: Történeti Földrajz I. 774.; Sugár István: Borsodi oklevelek a Heves megyei levéltárban 1245-1521. Miskolc 1980. 156., 271. regeszta. 19

Sugár István: Borsodi oklevelek 142., 254. regeszta és 143., 255. regeszta. 20

Sugár István: Borsodi oklevelek 238., 395. regeszta; Györffy György: Történeti Földrajz I. 809. 21

Györffy György: Történeti Földrajz I. 816.; Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára. Szerk.: Serédi Jusztinián. II. Bp., 1938. 408.; Kiss Lajos: FNESz II. 219. 22

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Bp. 1890. 180.; Kiss Lajos: FNESz II. 583. A Szilvás patak mai neve Szilvásváradnál Szalajka. A diósgyőri pálosok 1364-ben a klastrom és a Szinva közti Szilvás eleje határrészt kapják cserébe egy Csenik melletti földért, 1373-ban pedig az ennek közelében levő meggy nevű erdőt: Borovszky Samu: Borsod vármegye I. 52-53. 23

Györffy György: Történeti Földrajz I. 810., 786.; Kniezsa István: Magyarország népei 408.; Kiss Lajos: FNESz H. 41. 24

Csőre Pál: A magyar erdőgazdálkodás 97., 121., 210-211., 217. 25

Bakó Ferenc: Hegyek, erdők, emberek. In: Bükki nemzeti park 333-348. 26

Kiss Lajos: FNESz II. 592. A gyantát használták világításra: Márkus Mihály: A magyar népi világítás. Népe Ért. 32 (1940) 92-93.; a nők a fonóban rágták nyálképzés fokozására, 1. Gunda Béla: Gyanta. In: Magyar néprajzi lexikon II. Bp. 1979. főszerk.: Ortutay Gyula. 335. Az erdei munkások fog-és gyomortisztításra használták. Gunda Béla: Szurok. In: Magyar néprajzi lexikon 5. Bp. 1982. 119. A Bulgáriában megtelepedő szlávok egyik törzsének nevében is a gyanta-szurok szó maradt meg: szmola a szmoljánok nevében, valószínűleg természeti környezetük révén. 1. Cankova-Petkova, Genoveva: Gesellschaftsordnung und Kriegskunst der slawischen Stämme der Balkanhalbinsel (6-8. Jh.) nach den byzantinischen Quellen. Helikon. Rivista di tradizione e cultura classica П/1-2. Nápoly, 1962. 266. 27

Györffy György: Történeti Földrajz I. 810., 815.; Zolnay László: Vadászatok a régi Magyarországon. Bp. 1971. 106-109.; Ováry Lipót: Az MTA Történelmi Bizottságának oklevélmásolatai. I. füzet Bp., 1890. 252-253. 1095. regeszta. 28

K. Végh Katalin: Honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletek a miskolci múzeumban. Hermán Ottó Múz. Évk. 9 (1970) 79-107.; Révész László: Honfoglalás és államalapítás kori temetők Miskol-