Századok – 1996
Tanulmányok - Kovács László: A kora Árpád-kori pénzújításról IV/823
A KORA ÁRPÁD-KORI PÉNZÚJÍTÁSRÓL 855 dátumát is — kétévenként húsvét táján. Az utolsót tehát még halálának évében, 1095-ben is: vö. Hóman Bálint 1916, 230 (3. jegyz.). 110 Hóman Bálint 1916, 229 (3. jegyz.). 111 Hóman Bálint 1916, 229 (3. jegyz.). 112 Hóman Bálint 1906, 230 (3. jegyz.). 113 „A királyi kincstár egyik fő jövedelmi forrása a pénzverésből és a pénzváltásból származó haszon: a lucrum camerae 'kamara haszna' volt. László — Salamont követve — kétévenként új pénzt veretett; tizennyolc éves uralkodása alatt tíz alkalommal veretett esztergomi pénzverdéjében LADIS(C)LAUS RE(X) feliratú új érmeket." Györffy György 1984, 904 (37. jegyz.). 114 VÖ. Kovács László: Régészeti jegyzetek I. László király érméinek sorrendjéhez. Numizmatikai Közlöny (Budapest) 88-89 (1989-1990) 63-76; a legújabban: Egri János: I. László pénzeinek tipológiai és kronológiai sorrendje a formula geometrica alapján. Kézirat. Mezőtúr 1992. 115 I. (Szent) László ép érméinek a MNM Éremtára gyűjteményében mért és a szakirodalomból átvett, összesített átlagsúly adatai az általam javasolt sorrendben: H21: 0.64 g/19 db, H22: 0.72 g/40 db, H29: 0.84 g/33 db, H23: 0.65 g/67 db, H24: 0.75 g/53 db, H25: 0.65 g/62 db, H26: 0.85 g/116 db, H27: 0.77 g/180 db, H28: 0.70 g/45 db, H30: 0.66 g/21 db. 116 Korábban — Salamon német hatásra veretett érméit leszámítva — I. (Szent) István király Hl jelzetű denárainak érmeképei jelentették utódai számára a mintát, amelyet. I. (Szent) László első két denárán (H21-H22) maga is követett, de az utánuk forgalomba hozott, egymást váltó denárainak előlapja mind-mind új terv szerint készült. Verőmesterei felhasználtak bizonyos hagyományos érmeképi elemeket: a III dénár előlapi érmeképének négyosztatúságát (H25, H26), annak hosszú ékekkel (H29), vagy a hasonlóan elrendezett felirattal (H30) díszített változatát, továbbá Salamon denárai királyábrázolásának fejét (H23, H24), vagyis teljesen új érmeképet csupán a Golgota hármas keresztjének (?) magyarázott H27 és H28 dénár előlapja hozott. A hagyományosan 1091 húsvétján kibocsátani vélt utóbbi két típus egyikének érmeképét magyarázta Györffy György a király dalmáciai hódításaira való utalásként: vö. Györffy György 1977, 19 (106. jegyz.), az 1095 húsvétjára keltezett H30 előlapját díszítő keresztet pedig az uralkodó által tervezett keresztes hadjárattal hozta kapcsolatba: uo. 20; Györffy György 1984, 938 (37. jegyz.). 117 I. (Szent) László ép és körülnyírt érméinek típusonkénti mennyisége az MNM É tudatosan szaporított gyűjteményében: H21: 40, H22: 87, H23: 131, H24: 192, H25: 93, H26: 122, H27: 187, H28: 66, H29: 92, H30: 23 db. 118 Nem számítottam közéjük a kisasszonyfa (Baranya m.) - kőrisdombi kincset, amelynek munkagép által lelt mintegy 200 érméjéből mindössze 5 db 1122 dénár maradt, továbbá a nagyvárad (Oradea, jud. Bihor, Románia) - biharszentandrási (Síntandrei) kincset, amelyről csak a legújabban derült ki, hogy a típusválasztékát ki kell bővíteni, s 1125(171) helyett valójában H25(9) és H26Ü61) dénárt tartalmazott: Alexandru Sá§ianu: The Oradea - Sântandrei hoard of coins issued by Saint Ladislas. In: International historical conference 900 years from Saint Ladislas death. Oradea, 16th-18th june 1995. Oradea 1995, 13. A H27 dénár elsősorban erdélyi kincsei a típus hagyományos keltezése (<S. táblázat) alapján olyan magyarázatot nyertek, hogy feltehetőleg a Kapolcs vezette 1091. évi kun betörés elől rejthették el őket: vö. Kovács László 1989-1990, 72-74 (114. jegyz.). 119 Hóman Bálint 1916, 259 (3. jegyz.); uő. 1935, 401 (71. jegyz.). 120 Vö. Unger Emil: Magyar éremhatározó. Középkor I. füzet. Budapest 1960; Lajos Huszár 1979, 36 (2. jegyz.). 121 A legutóbbi összefoglalás is teljesen Hóman Bálint gondolatmenetére épült: „Kálmán és II. István, I. Lászlóhoz hasonlóan kétévenként bocsátott ki új pénzt, de II. Béla óta az évenkénti pénzújítás vált gyakorlattá. A rendszeres pénzújítás a királyi kincstár jövedelmét gyarapította, ugyanis a kibocsátott új pénz csak rövid ideig tartotta értékét, majd fokozatosan vesztett ebből. Egy év alatt a pénz értéke felére csökkent, a pénzváltók két régi dénárt vettek egy újért." Kristó Gyula: A korai feudalizmus (1116-1241). In: Magyarország története 10 kötetben. I: Főszerk.: Székely György. Budapest, 1984, 1089. 122 Kihagyni ítéltem a H36, H42-H43, s fenntartással kezeltem a H35, H39 típusokat. A H35 előlapi köriratát Huszár Lajos ugyan Réthy László ötletét követve CA-LA-MA-RE alakban adta meg, azonban valójában a Rupp Jakab féle olvasat a helyes éspedig a LVBANVRE, ami talán mégis kapcsolatban lehet a CALMANRE (H31-H33) vagy inkább a COLVMBANVSRE (H37) névalakkal: vö. Leszih Andor: Az andornaktályai Kálmán denárlelet. Numizmatikai Közlöny (Budapest) 41 (1942) 32. A H36 az előző típus köriratát jelsorral helyettesített változata. A H39 ugyancsak tévesen +CALAMA-nak olvasott előlapi köriratú, holott valójában +ADANVE vagy +VDANVE áll
