Századok – 1996
Tanulmányok - Kovács László: A kora Árpád-kori pénzújításról IV/823
854 KOVÁCS LÁSZLÓ Hungáriáé antiquissima accedunt epistolae et acta ad históriám Hungáriáé pertinentia. I: Ab anno 1000 usque ad annum 1131. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapest 1992, 186: Nr. 59. 93 Hóman Bálint 1916, 194-195 (3. jegyz.); Györffy György 1984, 873 (37. jegyz.); Kovács László-. Salamon pénzveréséről. Századok 125 (1991) 94-95. 94 Györffy György 1984, 874 (37. jegyz.). 96 Györffy György 1984, 873 és 869 (3. jegyz.). 96 Kovács László 1991, 79-81 (93. jegyz.). 97 Hóman Bálint 1916, 227, 415 (3. jegyz.). A hatodik kibocsátás Géza kori voltára való utalás: uo. 205-206, 225, 227: 1. jegyzet. 98 A Kovács László 1991, 79-81. oldalain (93. jegyz.) kifejtett kutatástörténethez pótlólag jegyzem meg, hogy röviden összefoglalva a következőképpen vélekedett: „... Salamon nyugati mintára újra bevezeti a kényszerpénzváltást. Kétévenként új és értékben folyton hanyatló pénzt bocsátott ki, melynek forgalombahozatalával a régi értékét vesztette s csak a pénzverési haszon levonása ellenében volt újra beváltható. Uralkodása alatt a pénz ezüsttartalma, értéke 25%-kal csökkent, s a tervszerű pénzrontás elviselhetetlen terhet rótt a háborúban amúgyis rengeteget szenvedett alattvalókra." Hóman Bálint 1935, 282 (71. jegyz.); vö. Bálint Hóman 1940, 286-287. (72. jegyz.); Ladislaus Réthy - Günther Pivbszt 1958, 8 (72. jegyz.). Az idézett szöveg a későbbi kiadásokban is változatlan maradt, pl. Hóman Bálint 1941, 282 (3. jegyz.). 99 Györffy György 1984, 869, 872-874 (37. jegyz.). 100 Vö. Kovács László 1991 (93. jegyz.). 101 Az MNM E-ban a H14 típus mellett annak kisebb, s gyöngykörös előlapi szegélyű változatára is rábukkantam, s valóságosan létezett a Hóman Bálint említette változat (vagy a dénár obolusa?) is (H-; CNH 19a). Nem lehetséges viszont a típusokon belül elkülönült mérethatárokat megállapítani, ugyanis az ép érmék elég széles átmérőhatárok között készültek, pl. H14: 17.0-18.0, H15: 14.0-16.5.0, 1116: 13.5-14.0, H17: 13.5-18.5! mm között, de az utóbbiak körében körülnyírt példányok is előfordultak, s az ép: körülnyírt arány 134:339 volt. A ritka változatok/típusok természetesen nem készülhettek a pénzújítás céljára. 102 Az átlagsúlyok: H14: 0.68 g/49 db, H15: 0.46 g/25 db. Ránézésre leginkább a hátlapi érmekép középső körének és szóelválasztó keresztjének együttesében volt észrevehető különbség, elhanyagolva a hátlapi köriratban jelentkező eltérést, amit az írástudatlan köznép aligha érzékelt. 103 Stanislaw Suchodolski is Salamon 3-4 évenkénti pénzcseréjére gondolt: Stanislaw Suchodolski 1961, 68 (6. jegyz.). 104 Salamon érméinek átlagsúlya: H14: 0.68 g/49 db, H15: 0.46/25 db, H16: 0.59/6 db, H17: 0.54 g/134 db; vö. Géza dux H18: 0.70 g/308 db, I. Géza: H19: 0.54 g/19 db, H20: 0.70 g/5 db. 106 Egyrészt nem maradt adat arról, hogy az apagyi (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) kincs 82 db H17 példánya a teljes állományt jelentette-e, másrészt a 218 db H17 érmét csak „dunántúli" leletként említettek: MNM Éremtára leltárkönyve В. 34./1903 (10. táblázat). 106 A képes ábrázolásokban lényegesen gazdagabb lengyel pénzverés érmeképeinek eseménytörténeti hátterét és a belőle következő kronológiai lehetőségeket részletesen mutatta be: Stanislaw Suchodolski 1961, 62-68 (6. jegyz.). A tárgyalt időszak (1000-1141) magyar pénzverésében egyedül a 112 hordoz konkrét, s talán H27-H28, ill. a H30 magyarázható jelentésű képi ábrázolást, utóbbiakhoz: vö. Györffy György: Szent László. In: László király emlékezete. Szerk.: Katona Tamás. Budapest 1977, 19-20. 107 Géza dux (H18) denárai: A: 18, B: 1, C: 0, D: 0, E: 1914, F: 1, össz: 1934 db. A darabszámot főként a nagytapolcsány - alsóhelbényi (Topoléany, öast' Dőlné Chlebany, okr. ТороГсапу, Szlovákia) kincs 1569 és egy ismeretlen lelőhelyü felvidéki kincs 337 példánya emelte meg. 108 А H19 és а H20 a szakirodalomban nincs következetesen megkülönböztetve, ezért menynyiségi adatai bizonytalanok: I. Géza 1119 denárai: A: 12, В: 0, C: 0, D: 0, E: 173, F: 2, össz: 187 db, H20: A: 1, В: 0, C: 0, D: 0, E: 6, F: 0, össz: 7 db. А H20 tulajdonképpen а H19 változata, csupán abban különbözve attól, hogy az előlapján annak két gyöngyköre helyett két vonalkör látható, ami talán ránézésre is megkülönböztethetővé tette a H19 példányaitól. Hóman Bálint bélyegváltozatnak tekintette a H20 típust: Ilóman Bálint 1916, 228: 2. jegyzet. (3. jegyz.). A MNM É-ban végzett kis példányszámú mérésem alapján az átlagsúly: H19: 0.54 g/19 db, H20: 0.70 g/ 3 db. 109 A 18 évet egy negyedévvel meghaladó uralkodására (1077. április 24/25. után - 1095. július 29.) úgy osztható el a 10 érmefajta, hogy az elsőt a trónralépése évében bocsáthatta ki, majd — figyelembe véve az új pénz elterjesztésének ugyan csak a 13. századból adatolt húsvét körüli
