Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
802 MAKKAY JÁNOS 170 Ibid. p. 186. 171 Ibid., pp. 9, 26, 30, 32, 39, 41, 98, 186, 201-202. 172 Ibid. p. 186. 173 Ibid. p. 191. 174 A részletekre László 1993, pp. 37-38. A pihenés jelenetének párhuzamaira az Artur-legenda késői változataiban lásd M. R. Scheren About the Round Table. New York, 1945/1974, pp. 20 és 34 (Merlin és Nimuë), p. 22 (Artúr és a három királynő), 42 (az egyszarvú és Izolda), 43 (Izolda és Trisztán). 175 Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében, II. A honfoglalás kori hősi epika továbbélése balladáinkban. Ethnographia 71,1960, pp. 479-523, és ugyanő: Honfoglalás előtti hagyományok Szent László legendájában. In Athleta Patriae pp. 9-18. 176 1993, p. 26. 177 Nomádkori hagyományok vagy udvari-lovagi toposzok. Ethnographia 94, 1983, pp. 301. 178 Ibid. pp. 300-301, valamint H. Nickel: The Dawn of Chivaliy. In From the lands of the Scythians. New York, é.n. pp. 150-152 (non vidi). Ugyanő 1975, p. 9. 179 László 1993, pp. 14, 43, 163, 183, 186, 187, 191, 203, 205. 180 Vizsoly érthetetlen módon hiányzik László munkájából! A vizsolyi templomban fő helyen látható Sárkányölő Szent György alakja. Szerepéhez a Szent László-legendával kapcsolatban lásd László 1993, pp. 41, 187, 194, 215. Nem tudunk arról, hogy a magyar kutatás utalt volna már arra, hogy Simone Martini nevéhez, az Árpád-ház szentjeit, főleg Szent Lászlót megörökítő nagy művészhez is fűződik leányt szabadító Szent György-ábrázolás: San Giorgio libera la Principessa. G. Contini - M. Chr. Gozzoli: L'opéra compléta di Simone Martini. Milano, 1970, pp. 102 és 106, nos. 41 és 61. 181 Lángi József: Új, eddig ismeretlen Szent László-ábrázolások. Műemlékvédelem 39: 4, 1995, pp. 183-191. 182 Németh 1983/1988. 183 Mályusz 1994 [írta 1936-1937],p.13. 184 Vö. például O. Szemerényi: Einführung in die vergleichende Sprachwissenschaft. 4. kiad. Darmstadt, 1990, 11,6. Vö. Makkay János: Az indoeurópai népek őstörténete. Bp., 1991, pp. 34, 62, 75. 185 Mályusz 1994, p. 13. 186 Eszerint az 1088-as, Bóna szerint 1092-1095-ös Scicul későbbi betoldás: Kordé Zoltán: A székely eredetkérdés az újabb kutatások tükrében. Aetas 1993: 3, p. 31. A kérdéshez általában Makkay 1994b, pp. 111-123. 187 Continuatio Vindobonensis a. 1267-1327, pars Annalium Austriae. Ed. MGH Pertz, SS. IX., p. 708. — Continuatio Praedicatorum Vindobonensium anno 1266 (1267), ugyanott, p. 730. A.F. Gombos: Catalogue Fontium Históriáé Hungaricae, tomus I, Budapest, 1937, p. 785, anno 1276. Gyurikovits György már 1835-ben közölte ezt a szövegrészt, meglepő pontossággal és némileg eltérő szöveggel: Promittens Rex Boemie memorato Regi Ungarie отпет thesaurum et omatum reddere, quem aliquando amita ipsius Regis Ladizlai asportaverat, videlicet duas coronas, sceptra, amphoram pretiosam, et alia multa et in comparabilia chlenodia Regis Atyle. Históriai jelesség. Tudományos Gyűjtemény 19: xi, 1835, pp. 129-130. Gyurikovits szerint a müncheni királyi könyvtárban őrizték azt az, egy Vorágo Jakab nevű szerzőtől származó, Legendát, amelynek része volt egy többnyire az Austriai Tartományt érdeklő Krónika. Bóna István szinte kételkedik abban, hogy az osztrák források értesülései pontosan megfeleltek a valóságnak: 1993a, pp. 14-15. beér 1966, pp. 256-270. Öt párhuzamos forrást említ adatok nélkül Kulcsár Péter: A magyar ősmonda Anonymus előtt. ItKözl 91-92, 1987-1988, p. 540. 188 Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Budapest, 1993, pp. 140-141. A kard egy korona és feltehetően a csésze társaságában akkor maradt Prágában, amikor V István az 1271. július 3-án és 14-én kötött pozsonyi békében, nyilván a koronázó Szent korona visszaszerzése érdekében lemondott jónéhány királyi jelvényről: lásd a következő jegyzetet! 188 Deér 1966, pp. 252-270: Die Plünderung des Kronschatzes der Arpaden im Jahre 1270, p. 258 190 Lásd lentebb! 191 Deér 1966, p. 256, és a 301. jegyzet, a forrás adatával. 192 E. Szentpétery: Scriptores rerum Hungaricarum, I-П. Budapest, 1937-1938. Vol. II, 1938, p. 524-525, Legenda S. Ladislai regis, c. 10. - Magyar fordításaira lásd Horváth Cyrill: Középkori
