Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
786 MAKKAY JÁNOS megoldással azonban két nehézség is van. Először is 796-ban a frankoktól tovább is elzárkózó kései avarok a Tiszántúlra menekültek, a feltevések szerint annak is az északabbi felére.32 1 Nagyszentmiklós pedig délre van a Marostól. Másrészt kik írják rá 796 előtt a tárgyakra a görög feliratokat, kik forrasztják vagy kalapálják be a 9. és 10. csészébe az új fenékrészt a kereszttel? Egyáltalában, mely késő avar kori kagánok voltak keresztények 796, sőt 804 előtt, kik neveznek a kagán udvarában már szláv szóval egy fontos foglalkozást, az ispánt, kiknek az emberei ismerik úgy-ahogy a görög írást, és így tovább. Meggyőzőbbnek tartjuk ezért Vékony és Györffy véleményét, miszerint a kincset Ajtony rejtette el.32 2 Részben azért, mert a kincsleletek elrejtésének van egy csaknem mindig megfigyelhető szabálya: általában a tulajdonos lakhelye, székhelye közelében ássák őket a földbe. Nagyszentmiklós pedig alig 4 km-re délre esik Sunad-tól, azaz Marosvártól azaz urbs Morisena-tól.32 3 Krum vagy Omurtag délről jövő támadásakor pedig a tiszántúli kései avar kori főnökök miért éppen dél felé menekülve rejtették volna el kincsüket. Hogy azután nemsokára az állítólagos bolgár ellenség katonai szövetségese vagy zsoldosai legyenek. Másrészt ezzel egy csapásra meg lehet magyarázni az előbb említett átalakításokat. Főleg egy olyan esetben, ha elfogadjuk, hogy Glad/Galád és Alpár, de alighanem Salán/Szalán is nem képzeletbeli, Anonymus által kiagyalt személyhelynevek voltak, hanem a Krum és Omurtag által elfoglalt Dél- és Közép-Alföld keresztény, sőt már délszláv anyanyelvű bolgár uralkodói. Ne felejtsük el, hogy a kereszténység végleges felvételekor 865-ben a szlávok a pogánysághoz ragaszkodó bolgártörök arisztokrácia 52 nemzetségét mind egy szálig kivégezték. Ebből máris világos, hogy a két csészébe a keresztet 865-ben helyezték be sürgősen, akkor tehát a kincs nem lehetett a földbea De nem lehetett а földben 820 után sem, amikor a 21. csésze görög felirata készült. Ha valóban tartozott a kincshez egy lánc és egy kereszt is, akkor az ugyanezt bizonyítja.324 Sokáig mind Glad, mind Alpár létezését tagadták. Ma már azonban az eddig csak az anonymusi meseszövésben költött hősnek tartott Gladról Bóna, aki korábban fűt-fát összeírt róla, azt mondja, hogy nem kizárt, hogy Glad Ajtony „apja vagy nagyapja volt".325 Legújabban Györffy is elfogadja már, némileg általakított névvel, hogy élt Alpár/Labor/Laborc, sőt Glad is.326 Véleményünk szerint a nagyszentmiklósi kincs Krum-Omurtag háborúi során vagy után bolgárok kezébe, egy olyan bolgár főemberhez került, aki az Alföld ura lett, és az ő utóda, vagy Salán/Szalán a honfoglaláskor, vagy majd csak Ajtony, Doboka fia Csanád támadásakor rejtette el birtokai területén, marosvári központja közelében. Egy ilyen lehetőség ellen nem komoly érv, amit Bóna hozott fel: „A 7-8. században készült avar fejedelmi edényeket azonban nem lehet századokkal későbbi személyekhez és eseményekhez kötni, amióta pedig az edényekre utólag rákarcolt rovásfeliratok ábécéjének szinte pontos párja Szarvason 8. századi avar csont tűtartó feliraton [helyesen: feliratán] is előkerült, azóta még elrejtését sem szabad az Avar Birodalom bukásánál későbbre keltezni."32 7 Először is, láttunk olyan szászánida edényt, amely készítése után „csak" három századdal később élt személyhez és eseményhez köthető: Kuvrat a személy, temetése az esemény. Másrészt Bóna itt elfelejtkezik arról a régészeti alapszabályról, hogy az edényekre
