Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

TANULMÁNYOK Molnár András AZ EGYESÜLETEK SZEREPE BATTHYÁNY LAJOS POLITIKAI PÁLYAFUTÁSÁBAN (1840-1847) Batthyány Lajos gróf szinte üstökösként „robbant be" a magyar politikai életbe, amikor 1839 júniusában megjelent a pozsonyi diétán. Annak ellenére, hogy a korábbi országgyűléseken még nem vett részt, és lakóhelyén, Vas megyében sem fejtett ki érdemi politikai tevékenységet, a dunántúli arisztokraták társasági életében betöltött szerepénél, és szerteágazó személyes kapcsolatainál fogva mégis akkora befolyásra tett szert, hogy most alig néhány hét alatt a felsőtáblán szerveződő ellenzéki párt vezérévé lépett elő. Nem kevés tekintélyre volt szüksége ahhoz, hogy a függetlenségükre, gazdagságukra és nevükre büszke főurak lemondjanak a teljes önállóságukról, és önként elfogadják azt, hogy mindnyájan a közösen elfogadott ellenzéki alapelvekhez és taktikához kötelesek alkalmazkodni. Batthyány határozott fellépésének eredménye a főrendi ellenzék szervezett tevékenysége, az, hogy az ellenzéki mágnások többé már nem spontán módon, hanem előre megbeszélt koreográfia szerint léptek fel a felsőtábla nyilvános ülésein. Ez, a mintegy 30 tagú mágnásellenzék ugyan rendre alulmaradt a szavazások során, de így is komoly veszélyt jelentettek a kormány számára. „A minoritás nem diadalomra, hanem csak a vitára tart számot" - fogalmazta meg ars poétikájukat egyik beszédében Batthyány. Jóllehet Batthyányék önmagukban kevés konkrét eredményt tudtak kiharcolni, mégis, azáltal, hogy azonosították magukat a liberális reformkövetelésekkel, nagyobb tekintélyt szereztek, és szilárdabb anyagi bázist biztosítottak az egész magyar ellenzéki mozgalom számára. Batthyányék nem bírálták keményebben a kormányt mint a rendi ellenzék, a felszólalásaiknak azonban így is sokkal nagyobb volt a súlya és jelentősége, pusztán azáltal, hogy az ismert liberális elvek a legbefolyásosabb arisztokraták szájából hangzottak el. Ezek után érthető, hogy Batthyányi — dacára annak, hogy a törvényhozás munkájára még nem tudott közvetlen befolyást gyakorolni — „figyelembe véve nevét, gazdagságát, csillogó tehetségét és olvasottságát", az országgyűlés legfontosabb és legveszélyesebb ellenzéki vezetőjének könyvelték el a kormánykörök. Batthyány — mint ismeretes — a mágnási rend „parlamentáris" és „extraparlamentáris" túlsúlyának megteremtését tűzte ki célul egy, még az országgyűlés idején, 1839 decemberében készített programjában. A parlamenten kívüli politizálás legfontosabb fórumának a vármegyéket tekintette. Döntő befolyást kívánt gyakorolni a vármegyék politikai állásfoglalásaira, a követutasítások összeállítására és a követek megválasztására. Batthyány már az országgyűlés idején tett ilyen lépéseket: Vas megyében az egyik követ visszahívatásával és a követutasítások megváltoztatásával, míg