Századok – 1996

Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733

A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 735 a helyen, akol aztán ezt a várat, jobban mondva házat építette, mert az erősséget csak néhány századdal később építették. Ekkor kapta a Bátor nevet. Emlékszem, hogy a kincstárunkban őrzött ritkaságok között láttam egy buzogányt, amellyel Bátor a szörnyeteget megölte. De a fegyver kicsisége nagyon kétessé teszi a hagyományt."1

1 Sem tagadni, sem bizonyítani nem tudom, hogy a fiatal Rákóczi számára neveltetése idején rendelkezésre álló olyan könyvek, amelyek foglalkoztak a szkítákkal is, tartalmaztak-e adatokat a régi iráni és más nyelvű népek sárkányokkal kapcsolatos hiedelmeiről. Hasonlóképpen, azt sem tudjuk, hogy a Báthori-család őseinek eredeti germán mitikus hagyománya már a Gutkeledek bevándorlása előtt, germán hazájukban kapott-e olyan keleti, iráni, mondjuk alánoktól származó hatásokat, amelyek tartalmaztak a sárkányhittel kapcsolatos elemeket is.1

2

így Rákóczi sárkányöló-történetének a szkítákkal kapcsolatos része aligha lehet más, mint ősi helyi, alföldi hagyományok továbbélése egészen attól kezdve, amikor hajdanában iráni nyelvet beszélő, iráni mitológiát és hősi történeteket recitáló népek éltek az Alföldön. Ilyen időszak sok volt az Alföld történetében, a középső rézkor végén bevándorolt gödörsíros népességtől kezdve egészen a kunokkal együtt beköltöző alán-jász töredékekig. Most azonban csak azokra a szarmata-alán népekre gondolunk, akik a Krisztus utáni 1. századtól éltek itt egészen a később érkező és ősmagyar nyelvet beszélő magyarokba való beolvadásukig 567-et követően.1

3 Ugyanezt tartjuk annak a Világkrónikának a szkítákkal kapcsolatos részéről, amelyet Székely István írt, és 1559-ben jelent meg Krakkóban. Ebben történetileg rendkívül pontosan keltezte az alföldi Csörszárkok vagy Ördögárkok építésének idejét. Azt írta, hogy az Ördögárkot még az előtt építették, amikor a hunok [a Krisztus utáni 5. század legelején] bejöttek Hungáriába. A gyönyörű, de régisége miatt nem mindig könnyen érthető szöveg a következő: „Ez — ti. Seita pannóniai király — a Csersz árokját megvítta, kit nem azért híttanak Csersz árokjának, hogy azon a Csersz király felesíget hozott volna magának, hanem azért, hogy az árkot az országnak ótalmára legelőszört az csenáltatta volna, még Attilának előtte".14 Évszázadok jórészt elvetélt tudományos találgatásai után a Csörszárkok építési idejéről, ma be kell látnunk, hogy Székely keltezése nagyon pontos volt: ezt a hatalmas árkokból-sáncokból álló rendszert az Alföldön élt iráni népek, alánok és szarmaták építették a hun foglalás előtt, a Krisztus utáni 3. század második felében.1

5 Iráni nyelvű, valamint dák népeknek, akik a rómaiaktól és a germánoktól keletre éltek, voltak olyan szokásaik, amelyek sok részletben hasonlítanak az E-csedi-láp vagy a Beowulf-monda sárkány-történetéhez. A dákok is ismerték a kincsőrző sárkány hitét, és megvolt náluk a sárkány alakú katonai zászló is. Ezek természetesen összehasonlíthatóak más indo-európai nyelveket beszélő népeknek, így a görögöknek egy szörnyű sárkány megölésére vonatkozó mítoszaival is, pl. amikor Apollón megöli a Delphi kapuit őrző sárkányt, Pythont. A hasonlóságok azonban csak nagyon általánosak. E Vian például úgy látta, hogy az égben trónoló királyságról szóló mitikus történet, amelyben egy sárkány formájú szörny is szerepel, eredetileg még az indoeurópai népek együttélésének korából származik, és