Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
734 MAKKAY JÁNOS állapotok több tényezőjét őrizték meg, mint a magyar hitvilág.5 Opos és Vid harcában azonban a hős vagy szent kard nem játszik szerepet, és sem a sárkány kincsének megszerzése, sem a sárkány temetése nem szerepel. Ugyanakkor a Beowulf-történetnek nagyon lényeges része a sárkány kincsének, a sárkány által őrzött ősi törzsi kincsnek a megkaparintása. Ezt a kincset egy, akkorra már eltűnt nép utolsó fia rejtette volt eL Mivel pedig ennek a népnek a története a végéhez érkezett, ennek az ősi törzsi kincsnek nem is volt már igazi értéke. Ezért rejtették el, és került ezzel az élők világából egy kövekből rakott sírhalomba. Maga a kincs főleg fémkupákból, más edényekből, fegyverekből és páncélokból állt, sok arany is volt benne, továbbá egy arany jelkép vagy zászló, azaz segn eallgylden. Az értékek eme gyűjteménye tehát pusztán egy kipusztult nemzetség sírmellékleteivé lett,6 egy örökre elrejtett kincs sajátosságaived. A kincs tetején fekvő vagy alvó, kincsőrző kígyó vagy sárkány — hordweard — pedig az elrejtett értékek bolygathatatlan örök nyugalmát vigyázza. Különös módon Decebál dák királynak a Hunyad megyei Sztrigy vagy Sargetia folyó völgyében, Sarmizegetusa Regia mellett Krisztus után 106-ban, Trajanus 2. dák háborúja végén elásott kincseinek elrejtése és felfedezése néhány részletben rendkívül emlékeztet a kincsőrző sárkány germán történetére.7 Mintha a Beowulf-történet olyan emlékeket is megőrzött volna, amelyek először a rómaidák háborúk eseményeit és óriási kincsszerzéseit elbeszélő legendákban öltöttek volna testet iráni nyelvű népek ajkán. Hasonló legendák persze a különböző eurázsiai népeknél bármikor korábban is megszülethettek. Viszonylag jó adataink vannak Decebál elképesztő gazdagságú kincseinek az elrejtésére, és a Krisztus utáni 106 késő őszén, valamint 1543 körül való megtalálására. E két nagy kincs arany- és ezüstérmék óriási tömege mellett nemesfémből készült edényekből, nyers arany és ezüst lemezekből állott. 1543-ban azonban előkerült még egy aranyból kalapált, kígyót vagy sárkányt ábrázoló tárgy is. Ez az 1,75 kg súlyú és üreges testű sárkány az utolsó dák uralkodó, Decebál személyes tulajdonába tartozott, és így nem lehetett más, mint a dák király hadijelvénye.8 Az alábbiakban először az azóta elkallódott dák aranysárkánnyal kapcsolatos kérdések elemzése következik. * * * 1715 és 1718 között II. Rákóczi Ferenc franciául írta meg emlékezéseit a Habsburgok ellen vívott Szabadságharcról. О korábban örökségként jutott az E-csedi-lápban fekvő Ecsedi vár tulajdonába, atyai nagyanyjától, aki a legutolsó női tagja volt a Báthori nemzetségnek vagy családnak.9 Rákóczi a keserű száműzetésében ránk örökítette családjának egy fölöttébb érdekes régi hagyományát is. Hosszú századokkal Ecsed várának építése előtt, amikor a szkíták bevándoroltak Hungáriába,1 0 az Opos nemzetség egyik fia megölte a láp sárkányát: ,fiz a tó rendkívül gazdag halakban.... A nevezetes Báthori-család egyik ága Ecsedtől vette nevét, s e vár akkor jutott öröklés útján családom birtokába, mikor ez a család apai részről való nagyanyámmal kihalt. Címerében három sárkányfog volt, a fogak körül egy sárkánnyal. Minden időkben az volt a hagyomány, hogy amikor a szkíták letelepedtek az országban, egyikük az Opos-nemzetségből megölt egy sárkányt azon
