Századok – 1996

Történeti irodalom - Lewis Jane: Women in Britain since 1945. (Ism.: Pető Andrea) III/721

TÖRTÉNETI IRODALOM 721 recenzensnek az a tapasztalata, hogy az igazán sikeres munkák az egy, maximum két fős szerzői vállalkozásokhoz kapcsolódnak. A siker titka pedig nem a részletekben van, hanem a koncepcióban, ahogy a könyv írója valamilyen szempontrendszernek alárendelve összefogja a bemutatott kort. S ez azt is kompenzálja, ha a szerző egy-egy részkérdésnek nem igazán a szakértője. Az általunk vizsgált munka a szerkesztők szerepét kiemelő részek, részletek összege. A könyv mintha egy hatalmas, az esetek jó részében élvezetes tanulmány gyűjtemény lenne, amit csupán az fog össze, hogy valamennyi bemutatott ország vagy régió története a 20. században játszódik le. Ez persze egy újabb kérdést is felvet. Mi az egyetemes, a világtörténelem? Egyenlő lenne az országok, régiók összességével vagy más is kell ahhoz, hogy az egyetemes jelző kikerülhessen? Ha kontinensünk történetét nézzük, megállapíthatjuk, hogy vannak olyan folyamatok, amelyekre ráillik az ún. európai fejlődés elnevezés, még akkor is, ha ezek a jellemzők nem konkrétan jelennek meg mindenütt, hanem tendenciózusan érvényesülnek. S vannak olyan jelenségek, melyek csupán egy-egy ország, régió sajátjai. Az egyetemesség pedig a két vonal, a fő jellemzők és a sajátosságok együttesében, összehasonlító elemzésében érvényesül. A könyv számára a fejlődés fő vonalát elsősorban a külpolitikai mozgás jelenti. S bár ebben van igazsága a szerzőknek, mégis a gazdaság és a politika belső változásaihoz képest ez egy szűkebb fejlődési sávot képvisel. Ráadásul azzal a veszéllyel jár, hogy a külpolitika bizonyos eseményei ismétlődnek. Megjelennek ugyanis a nemzetközi kapcsolatoknál, s megjelennek akkor is, amikor egy-egy ország külpolitikájáról van szó. Ugyanilyen ismétlődés figyelhető meg a háborúk esetében. Van egy-egy összefoglaló az első, illetve a második világháborúról, de az egyes országoknál is bemutatják a szerzők a háborús szerepet, a háború hatását az adott országra. S ebben, mármint az ismétlésekben következetes a könyv. Abban viszont nem, hogy a művelődéstörténet minden esetben megjelenjen. S abban sem, hogy mit jelent a művelődéstörténet. Életmódot, szokásokat, irodalmat, tudományt vagy mindegyiket? Ahány szerző, annyi változat. Dicséretesen következetes viszont abban, hogy a kis országokat is bemutatja. Igaz, teljességre csak Európában törekszik. A többi kontinens történeténél inkább a nagy, a meghatározó országokra koncentrál, s a kisebb országokról csupán néhány lexikonszerű információ jelenik meg. A recenzensnek néhány apró, de bosszantó elnézést is meg kell említenie. Az egyik a hárum császár szövetségének az évszáma, amely nem 1881, hanem 1873. Az előbbi évszám ugyanis már a szövetség megújítását jelentette. Ugyancsak valami félreértés vagy elnézés lehet az a megállapítás miszerint „Bulgária pótlása céljából Moszkva Montenegróban próbálta visszaszerezni elveszett befolyását...". S mindez a 19. század nyolcvanas éveiben történik, amikor az orosz külpolitikát még Szentpétervárott intézték, mert ez volt a főváros. Ezen apróságokat csupán ezért említi a recenzens, mert a könyv elsősorban az egyetemi oktatást akarja szolgálni, ezért illik figyelni az adatok pontosságára. A könyvet azonban a hibák ellenére is elsősorban az elején már említett erényei miatt érdemes kézbe venni egyetemi hallgatónak éppúgy, mint a történelem iránt csak érdeklődő olvasónak. Ami pedig a javított kiadást vagy a világtörténelmet a második világháborútól napjainkig bemutató második kötetet illeti szerző és szerkesztő számára az első rész hiányosságai kellő tanulságul szolgálhatnak. Majoros István Jane Lewis WOMEN IN BRITAIN SINCE 1945. Women, Family, Work and the State in the Post-War Years Blackwell, Oxford, Cambridge 1994. 149 o. NŐK HELYZETE NAGY BRITANNIÁBAN 1945 UTÁN. A nők, a család és az állam а П. világháború után A Brit Jelenkorkutató Intézetet (Institute of Contemporary British History) 1986-ban alapították azzal a céllal, hogy koordinálja a Nagy Britannia II. világháború utáni történetének különböző területein folyó kutatásokat. Az Intézet munkája során nemcsak konferenciákat szervez,