Századok – 1996

Történeti irodalom - Huszár Tibor: A hatalom rejtett dimenziói (Ism.: Föglein Gizella) III/714

714 TÖRTÉNETI IRODALOM 714 séget szerzett — mind republikánus, mind demokrata — konzervatívok által az elnökre erőltetett jogszabályokat (mint például a Taft-Hartley Törvényt), valamint a szakszervezetek szerepét a gazdasági folyamatokban. A szerző két fejezetben foglalkozik a gazdasági változások társadalmi hatásaival is, bár mindenképpen érzékelhető, hogy inkább a gazdasági kérdések taglalása áll hozzá közelebb. A féloldalasság különösen szembetűnő a modern, elsősorban amerikai szakirodalom tükrében, ahol az ún. hagyományos abb témákat újabbakkal egészítették ki. Ezek közül kettőnek a hiánya említhető: a nők és a színesbórűek helyzetének és megítélésének alaposabb bemutatása. Az előbbiek esetében drámai változásokról beszélhetünk: a munkába állt nők száma abszolút és relatív mértékben is emelkedett, a dolgozó nők összetételének megváltozott (egyre több családos nő vállalt munkát) ugyanúgy, mint a nők által betöltött munkahelyek milyensége (növekedett a „fehér- és kékgalléros" nők száma a „rózsaszíngalléros", azaz hagyományos női munkakörök rovására) s akkor még nem is beszéltünk a demográfiai tényezőkről, vagy a hagyományos családmodell fellazulásáról. Ami pedig a színesbőrűeket illeti, a II. világháború és annak következményei az ő helyzetüket is alapvetően befolyásolták. Igaz, a polgárjogi mozgalom megindulását általában a Brownügyben hozott 1954-es Legfelső Bírósági döntéstől szokták eredeztetni, de a legújabb kutatások már az 1930-as évek végére, s az 1940-es évek elejére teszik a mozgalom megszületését. A belpolitikai részek tárgyalásánál lehet felvetni a jegyzetek hiányát. Több helyen is olyan adatokat hoz a szerző, melyeket vitatni lehet. Például, a 212. oldalon azt olvashatjuk, hogy „az 50-es évek felmérési adatai szerint a lakosság mintegy fele a hivatalos létminimum alatt élt". Ezzel szemben általánosan elfogadott tény, hogy az 1950-es évek gazdasági fellendülést hoztak az Egyesült Államoknak: az éves infláció 2% és a munkanélküliség 5% alatt maradt, az össznemzeti jövedelem megduplázódott, mindez 1954-es dollárértéket alapul véve 25%-os reálbérnövekedést jelentett, míg a reálbérek 30%-kal nőttek tíz év alatt. (vö. Schaller-Scharff-Schulzinger: Present Tense. The United States since 1945, 1992. 126. old.) A könyvet, az impresszum szerint, egyetemi segédkönyvnek szánták. A már említett jegyzetek mellett azonban egy név- és tárgymutató hiánya is nehezítheti az érdeklődő egyetemi hallgatók és olvasók tájékozódását. A fentiek alapján azt a véleményt is meg lehet kockáztatni, hogy a cím némileg félrevezető, hiszen a Truman-korszak átfogó bemutatása helyett inkább az Egyesült Államok korabeli gazdaságpolitikájáról és külpolitikájáról esik szó, s ezekről a területekről valóban megbízható és autentikus képet kapunk. Ilyen értelemben is mondhatjuk, hogy Láng Imre tanulmánya előző monográfiájának folytatását jelenti. Magyarics Tamás Huszár Tibor A HATALOM REJTETT DIMENZIÓI A Magyar Tudományos Tanács 1948-1949 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. 379 o. A második világháborút lezáró 1947. évi békeszerződések életbe lépését követően hihetetlenül felgyorsultak a nemzetközi és a belpolitikai események. A három szövetséges nagyhatalom (Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió) addigi koalíciója felbomlott; politikai, gazdasági, katonai téren Európa kettészakadt. Létrejött a „megosztott világ", egy nyugati és egy keleti térféllel. Sajátos módon mindkét térfél meghatározó tényezője a korábbi, antináci szövetséges nagyhatalom egyike volt: az USA a nyugati világ vezető ereje; a Szovjetunió pedig a keleti világ domináns hatalma lett. E bipoláris rendszer keleti felébe tagozódott be — geopolitikai helyzeténél fogva és egyéb, tényleges alternatíva híján — Magyarország is. Huszár Tibor e „betagozódási" folyamat logikáját követi nyomon „A hatalom rejtett dimenziói. A Magyar Tudományos Tanács 1948-1949" c. monográfiájában. A szerző a bipoláris világ orwell-i „duplagondolat"-ával indítja könyvét. A duplagondolat jelensége kapcsán talán kézenfekvőnek tűnhet két további, illetve korábbi filozófiai gondolkodás és értelmezés megemlítése is. A weimari köztársaság utolsó éveiben létrejött ún. frankfurti iskola szerint az emberi gondolkodásnak alapvetően két (egy pozitív és egy negatív) dimenziója van. Az egyik a mindenkori status quo-t igazoló, ún. pozitív dimenzió; a másik pedig a kritikai, negatív