Századok – 1996
Történeti irodalom - A nemzetközi munkásmozgalom történetéből (Ism.: Horváth Jenő) III/709
710 TÖRTÉNETI IRODALOM 710 — függetlenség — osztályharc" címmel a lengyel munkásmozgalom múlt századvégi dilemmáiról írt izgalmas tanulmányt. A következő blokk élén az 1919-1922-es évszám áll, nyilván a nagyjából 75 évvel ezelőtt történtek felidézése tartozik ebbe a blokkba. Pach Zsigmond Pál kicsit régi vágásúnak tűnő írásának („Lenin útja a NEP-hez") témája valóban nem köthető egy meghatározott évhez. J. Nagy László indokolatlanul rövid írása a Francia Szocialista Párt 1920. december 25-29-i kongresszusán történt kommunista-szocialista pártszakadás okait sorolja fel. Jemnitz János pedig három Jules Guesdelevelet közöl 1920-ból. A negyedik, az 1945-ös blokk a legterjedelmesebb, akkora, mint az előző három együttvéve. Az olasz Aldo Agosti az Olasz Kommunista Párt vezetőjének, Palmiro Togliattinak 1945. évi igazságügyminiszteri tevékenységét és az Olasz Kommunista Párt ugyanazon évi kormányzati tapasztalatait elemzi. Az írás Agosti professzor Togliatti-monográfiájának részlete, amelyből már az 1993-as Évkönyvben is olvashattunk egy részletet. Harsányi Iván nyolc spanyol dokumentumot közöl, amelyek a spanyol baloldal 1945. évi reményeit és kételyeit tükrözik. Az amerikai Malcolm Sylvers, a Velencei Egyetem tanára a New Deal baloldali híveinek 1945-ös eszméit vázolja és dokumentálja. Két hosszabb tanulmányt olvashatunk a német szociáldemokrata mozgalom újjászerveződéséről: Alekszandr Borozdnyakét és Németh Istvánét. Aztán Brigitte Studer tanulmánya olvasható Jules Humbert-Drozról és a svájci szocialista mozgalomról. (Ugyanebben a blokkban olvashatunk még egy Svájcban keletkezett dokumentumot is, amely a szociáldemokrata világmozgalom újjászervezésének tervéről szól.) Az Évkönyv 1945-ös blokkját Margreet Schrevelnek a holland kommunista mozgalom rövid életű újjászervezéséről írt tanulmánya záija. nemzetközi szakszervezeti mozgalom" című blokkban áttekintést olvashatunk az európai szakszervezetek 1970 és 1990 közötti helyzetéről. A jól szerkesztett, informatív összeállítást a Vasas Szakszervezeti Szövetség bocsátotta az Évkönyv rendelkezésére. A „Dokumentumok" és „Háttér" című blokkban közölt dokumentumok és írások hasonlóképpen, mint az előző években, az 1995-ös kötetben is sokfélék, sokszínűek, közöttük jó néhány új megvilágításban mutatja a közelmúlt eseményeit, mégis a recenzens számára az Évkönyvnek ez a két blokkja eklektikusnak és megoldatlannak tűnik. Össze lehetne talán vonni ezeket a kötetben hátrább szereplő „Események, évfordulók" című blokkal, egy jól „kitalált" rovatcím alatt. munkás- és szocialista sajtó történetéből" című blokkban Jemnitz János írásai mellett, -— aki fáradhatatlan a régi, elfelejtett vagy Magyarországon soha nem is ismert munkásújságok és folyóiratok bemutatásában —, most két német szerző közös cikkét olvashatjuk a majdnem negyven éve megjelent, s különösen a századforduló táján, a német és a nemzetközi munkásmozgalomban kiemelkedő szerepet betöltött „Leipziger Volkszeitung"-ról. Az 1995-ös Évkönyvben is talán az „Életutak" című blokk a legértékesebb. A 125 éve, 1870-ben született angol H.J. Belloc, a csehországi német szocialista Ludwig Czech, a német Wilhelm Kolb, az orosz L. B. Kraszov, a francia I. E Loriot, az osztrák Karl Renner, a grúz N. Ny. Zsordanija; a száz éve, 1895-ben született svájci szocialista, majd kommunista Walter Bringolf, az orosz L. M. Reiszner, a kijevi születésű, de Franciaországban élt Boris Souvarine; és az előző kötetekből valamilyen okokból kimaradt, az 1845-ben született francia Jules Guesde és az 1894-ben született Otto Grotewohl pályájának részletes áttekintése olvasható ebben a blokkban. Valamennyi életrajz végén rövid irodalomjegyzék is található, amely felsorolja a szóban forgó személy legfontosabb műveit, a róla írt monográfiákat vagy tanulmányokat. Műfajában, stílusában tulajdonképpen ehhez a blokkhoz kapcsolódik a következő is, amelyben a nemzetközi munkásmozgalom hét, az utóbbi két évben elhunyt személyiségének az életrajza olvasható. Hasonlóképpen pályaképek találhatók a következő blokkban: itt három munkásmozgalom-történész életrajzát közli az Évkönyv. Természetesen az 1995-ös Évkûïyv utolsó részében megtalálható a könyvismertetések blokkja, amely sokkal gazdagabb a szokásosnál, hiszen 11 recenziót közöl. Az 1995-ös évkönyv újdonsága a kötet végén álló „International Supplement" című űj blokk, amely hét angol, illetve német nyelvű dokumentumot és rövid írást tartalmaz. Ez a blokk mintegy hangsúlyozza az 1995-ös Évkönyv egyik jellegzetességét: a szerzőgárda még „nemzetközibbé válását", a magyar szerzők mellett ugyanis ebben a kötetben már 21 külföldi szerző írása olvasható. Horváth Jenő
