Századok – 1996
Tanulmányok - Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában III/497
TANULMÁNYOK Gyarmati György HARC A KÖZIGAZGATÁS BIRTOKLÁSÁÉRT A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában* Nem feltételezem, hogy a Magyar Kommunista Párt 1944-1945 fordulóján Moszkvából érkezett vezetői közigazgatási iskolázottságukat Max Weber beható tanulmányozásával szerezték volna. Erre vonatkozó utalásokkal éppoly kevéssé találkozhatunk publikus hagyatékukban, mint ahogy intern megnyilatkozásaik fennmaradt dokumentumaiban sem. Az 1946. évi koalíción belül folytatott „adminisztratív polgárháború" formaváltozatait tanulmányozva mégis úgy tűnik, hogy eminens módon követték Max Weber egyik — vizsgálatunk tárgyára vonatkozó — megállapítását. E szerint, „A pártharcok kivétel nélkül nemcsak dologi célokért folytatott küzdelmek, hanem és elsősorban a hivatalok fölötti uralomért folyó harcok is."1 Rákosi Mátyás ezt a tételt annyiban szimplifikálta, amennyiben a közalkalmazottak körében 1946-ban végrehajtott tisztogatás jelentőségéről vélekedett úgy, hogy az „tulajdonképpen az államhatalom kérdése".2 Ezt a leegyszerűsítést viszont ellensúlyozni igyekezett a közalkalmazotti társadalom ellen vezetett purifikációs offenzíva gazdag eszköztárával. A dolgozat ezen hadjárat arzenálját igyekszik bemutatni. A népítéletek, В-listázások, felfüggesztések és egyéb politikai szempontú adminisztratív szelektálások egy éven át húzódó procedúrája leginkább azt példázta, hogy a pártok választási ígéreteiben, majd a megalakult kormányzat programjában a közigazgatás megújítását, „demokratizálását" hirdető fejezetek miként redukálódtak a hivatalok fölötti uralomért folyó pőre pozícióháborúra. 1. A hatalmi harc új tematikái Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választások több szempontból is mérföldkövet jelentettek a háború utáni politikai átalakulás folyamatában. A parlamentarizmus, illetve a politikai rendszer belső szerkezetére gyakorolt hatása annak figyelembe vétele mellett is jelentős, hogy folytatólagosan meghatározó maradt az ország korlátozott szuverenitása. A SZEB ugyanis éppúgy korlátokat állított a pártalakítás, mint a választásokon való indulás elé. Ez is közrejátszott az új parlament azon sajátosságának létrejöttében, hogy a kormányzó koalíció pártjai — FKgP MKF? SZDR NPP — szinte teljes egészében (97%) kitöltötték a törvényhozást, s annak sem ott, sem a Ház falain kívül nem szerveződhetett érdemleges ellenzéke. * A dolgozat, A párturalom intézményesítése, 1945-1950" című hosszabb tanulmány része.
