Századok – 1996

Történeti irodalom - Különbségek és párhuzamosságok. Németek és zsidók sorsa a Duna-medencében (Ism.: Huszár Zoltán) II/473

TÖRTÉNETI IRODALOM 475 sőt az államvezetés csúcsain is. A kollektív bűnösöknek tekintett zsidókat deportáló rendszert elsöpörte a történelem. Az ország német lakosságának kitelepítését a második világháború után a magát népi demokratikusnak nevező új rendszer rendelte el és kezdte meg, kollektív felelősséget támasztva vele szemben, bár ezt — kijelentéseiben — cáfolni, leplezni igyekezett. A zsidók deportálása és — másfél év múlva — a hazai németek kitelepítésére indított akció párhuzamos vonásaira és indítékaira már a maga idején többen rámutattak, így Bibó István, akinek idevonatkozó fejtegetéseit a szerző bőven idézi. A tanulmány zárósorai szerint: „A németek Leidensweg-je (kálváriája) más ugyan, mint a zsidók Holocaustja, s nagyon nem illó — mint olykor megtörténik — az előbbit az utóbbi katasztrófa és bűntett szintjére emelni, de kétségtelenül érdemes felfigyelni az ezeket előidéző fajgyűlölő, nemzetiségellenes, embertelen szellemiség azonosságára, amire — mint láthattuk — már annak idején rámutattak azok, akik tisztán láttak és erkölcsi felelősséget éreztek." Társadalomtörténeti mélyfúrást végzett Varga Éva Zsidók és németek a demográfiai adatok tükrében c. tanulmányában. 1910-től az ötvenes évek végéig tekinti át Hont megye együtt élő népességét. A kutatási módszerek között szerepel a statisztikai adatok feldolgozása és az interjúkból megismerhető felfogások értelmezése. A tanulmány fejezetcímei önmagukért beszélnek: Vélekedések, megítélések a zsidókról, A német települések jellegzetes típusai, Német és zsidó identitás és nyelvhasználat, stb. Nagy változást jelent a vizsgált etnikumok életében is az első világháború után megvont új határ, amely a települési funkció- és közigazgatási struktúraváltozások sorát eredményezte. Kúlön vizsgálat tárgyát képezi a határon túli szlovák szomszédság hatása, különösen a második világháború éveiben, a deportálásokkal, evakuálással, kitelepítéssel kapcsolatban. Az 1950-es évek gazdaságpolitikája és nemzetiségpolitikája hatásának bemutatásával teszi a szerző teljessé a képet. A kiadvány utolsó két tanulmánya külön-külön vizsgálja a két népcsoport identitásproblémáit. Bayer József Német identitás Magyarországon c. munkája szerint „a német identitás kérdése mindenekelőtt három tisztázandó kérdést vet fel: először is a német kisebbségnek a nemzethez való viszonyát, másodszor saját hagyományaihoz való viszonyát, s végül a kettős vagy plurális kötődések lehetőségét egy nyílt, többkultúrájú társadalom keretében". Dr. Pető Katalin —gyakorló pszichiáter és pszichológus — Zsidó identitás ma Magyarorsz ág о n címmel írt tanulmányt. A holocaust túlélőivel, illetve azok hozzátartozóival készített interjúk betekintést adnak a megélt történelembe, rávilágítanak a szörnyű trauma hatására a zsidó identitás vállalása szempontjából. Engedtessék meg a recenzensnek, hogy Schweitzer József szavaival zárja az értékes kiadvány ismertetését: „Mégis, ha s jelent és a jövendőt nézzük, akkor -a múlt csak példa legyen« szemléletében meg kell vizsgálnunk ezt a kérdést minden előítélet nélkül. S úgy, hogy közben elcsituljon minden jogos fájdalom, s egyedül a ráció fénye világítsa be a gondolkodásnak azt az útját, amelyre vállalkozunk." Huszár Zoltán