Századok – 1996

Folyóiratszemle - Rowney D. K.: Az iparirányítás Oroszországban. Az autonóm állam és a gazdasági fejlődés II/476

FOLYÓIRATSZEMLE Rowney, D. K. AZ IPARIRÁNYÍTÁS OROSZORSZÁGBAN. AZ AUTONÓM ÁLLAM ÉS A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS Az amerikai történész (a Bowling Green-i Egyetem professzora) az orosz folyóiratbeli tanulmányában alapvető gazdaságtörténeti tematikát elemez. Azt, hogy alakult az orosz állami intézmények szerepe az iparfejlesztésben (folytonosság, vagy diszkontinuitás alapján) 1917 előtt és után. Eszerint létrejött egy külön orosz út, vagy az 1914 előtti államilag szervezett és ellenőrzött iparosítás folytatódott több-kevesebb módosulással. A világhírű gazdaságtörténész A. Gerschenkron szerint az államigazgatás és az ipari evolúció közti kapcsolat elősegítette a sajátos gazdaságfejlődési variáns kialakulását. Ezt Rowney is vallja, de árnyalja is, mivel úgy véli, hogy szintetizáló módszerrel az államszervezet gazdasági hatékonyságára kell koncentrálni. Erre jó az autonóm állam fogalma; az apparátusbeli erőviszonyoknak és gazdasági hatásfokuknak a felmérése. Rowney szerint Gerschenkron jól látta az állami gazdaságpolitika, a makrogazdasági tényezők és az orosz modernizáció közti bonyolult összefüggéseket. Vitatható azonban az 1905 utáni „nagy változásokról" (az állami szerep gyengüléséről) szóló nézete. Ugyanakkor Gerschenkron nyomán (és bizonyos politikatörténeti akcentussal) a korai szovjet állami iparigazgatási folyamatok magyarázatára jobban alkalmas az az interpretáció, amely az 1914 előtti és az 1917 utáni történések közti kontinuitásra teszi a hangsúlyt. A nagy történelmi ciklusok és azok menetének kataklizmák esetében való vizsgálatakor Gerschenkron sikerrel kapcsolta össze az elméleti megközelítéseket és az empirikus adatfeldolgozást. Teóriáját (ezt a szerző alább részletesen elemzi) azóta gazdaságtörténeti, szociológiai szempontból sokszor megkísérelték átértékelni és kiegészíteni. Gerschenkron szerint a szovjet modell az európai gazdaságfejlődésen belüli sajátos esetként fogható fel. Ebből az orosz állam és a társadalom, politika kapcsolatának fejlődése és annak periodizációja szempontjából három következtetés adódik: 1. Az állam kialakítja gazdaságpolitikáját, amivel reagál a társadalom elvárásaira, de fíigg is attól, 2. a szovjet iparosítás előmozdítói ugyanazon társadalmi-gazdasági erők, mint a korábbi cári miniszterek (Visnyegradszkij és Witte) esetében, 3. annak ellenére, hogy az orosz-szovjet iparosítás egy általánosabb gazdaságfejlődési modell része volt, az állam szerepe nem nőtt állandóan, sőt 1907 és 1914 között csökkent. Az európaival összevetve a szovjet iparosítás attól tempójában és jellegében eltért. Noha az állam az intézményi eszközöket már I. Péter korától alkalmazta, azt nem a fejlett ipari országok mintájára tette. Gerschenkron szerint pl. az 1880-90-es évekbeli gazdaságpolitika különbözött a némettől és az osztráktól. Az állam több szférában (így a jogrendszerben az 1861. évi jobbágyfelszabadítással és az azt követő reformokkal) lebontotta az akadályokat és kiépítette az iparosítás alapjait. Gerschenkron ezzel kapcsolatban a legfontosabbnak a vasútépítést és általában a tőkebefektetéseket tartja. Ez szerinte másfajta államapparátust és adópolitikát igényelt. A kormányzat érdekeltségét az iparosításban a katonapolitika határozta meg. Oroszország esetében a tudós törvényszerű összefüggést lát az intézményi eszközök alkalmazásának és az elmaradottságnak a foka között. Jól érzékeli az állam szociális funkcióira, a sajátos iparosításra, a jövő nemzedéknek ígért boldogságra és az ország katonai fenyegetettségére alapozódó diktatórikus hatalmi berendezkedést. Gerschenkron fenti elméletét a nyugati szakemberek főleg a részelemeket és a fejlődési tenBenciákat illetően, míg az oroszok az állammonopolista trendek talajáról bírálták, illetve egészítették ki. A teljes historiográfiai áttekintés meghaladja ezen ismertetés kereteit. Csak megjegyezzük, hogy A. Kahan szerint ha az állam elkerüli a gazdaságpolitikai hibákat, nagyobb iparosítási tempóra és kevesebb társadalmi áldozatra van lehetőség. R Gatrell úgy véli, valóban változott a gazdaságpolitka az orosz-japán háború után, de Gerschenkronnal szemben az állam a fegyverzetátalakítás révén épphogy növelte befolyását. P R. Gregory nagy érdeme az orosz gazdasági fejlődésnek az empirikus adatok alapján való rendszerszerű, elméleti megközelítése. Véleménye szerint