Századok – 1996

Kisebb cikkek - Sárközi Zoltán: Hegedüs Lóránt (1872–1943) II/445

KISEBB CIKKEK 447 radalom idején 1919. március 6-ig működtek. Mi volt e nagyszabású pénzintézeti tömörülés célja? Ugyanaz, ami gr. Károlyi Mihály köztársasági elnök kormányáé: megőrizni a történelmi Magyarország területének egységét, mégpedig a nemzetiségeknek adandó gazdasági-politikai engedmények árán. Ha azonban ez nem lehetséges —mint az elszakadását kimondó Horvát-Szlavónország esetében ekkor már látható volt — menteni a veszett fejsze nyelét! Mindezt annál inkább megkísérelhették, mert pl. Hegedűs Lóránt évtizedekkel korábban is elsősorban a „szociális haladás"-tól várta a nemzetiségi kérdés megoldását. Már ekkor helytelenítette a nemzetiségek gazdasági fejlődésének akadályozását. Ez amúgy sem lehetséges — mondotta — egyébként pedig egészében tilos! 1919. március 21-én Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ez az esemény a nagypolgárság számára új helyzetet teremtett. A földbirtokosoknak és a nagytőkéseknek a félreállítás, intézményeiknek pedig a felszámolás lett a sorsa. Egyeseket, mint pl. Hegedűs Lórántot túszként őrizetbe vettek. 1919. augusztus 4-én a román bojárok hadserege bevonult Budapestre. A forradalmi államhatalom megszűnt, fokozatosan felszínre törtek a polgári jellegű mozgalmak, szervezetek. Ezek egyike a TÉBE volt, melynek tagjai — a kényszerű szünet után—1919. augusztus 7-én, Budapesten már ismét összeültek. Ezt követően, 1919. szeptember 10-én már teljes ülésre jöttek össze huszonhét pénzintézet képviselői. Négy bankszakember is jelen volt. Az elnök Hegedűs Lóránt, az ország pénzügyeinek most már koronázatlan királya Az 1919. szeptember 24-i ülés után bejelentették, hogy újabb tizenegy pénzintézet kérte felvételét a TÉBE soraiba. így jött létre rövid idő alatt Magyarország legerősebb gazdasági tömörülése. 1919. november 16-án Horthy Miklós különítményes tisztek által vezetett nemzeti hadserege váltotta fel a román megszállókat. Valójában mostantól bontakozott ki Budapesten az ellenforradalom fősodra, mely megtagadta a forradalmak előtti szabadelvű földbirtokos-nagytőkés politikai szövetséget. Ehelyett az országot konzervatív, keresztény-nemzeti ideológia alapján álló, agrárius-nagybirtokos vezetésű, de „mezei hadakkal" megtámogatott politikai erők kezébe adta Az új országgyűlésben 1920-ban egyértelműen ezek uralkodtak. Hogy azonban a politikai rendszer a fajvédő tendenciák ellenére sem lett totalitárius, annak fő oka: a gazdasági életben nem tudta a közgazdasági és politikai liberalizmus elvei alapján álló nagy-, közép- és kispolgárságot legyőzni. Ezért is kellett rövidesen leállítani pl. az antiszemita kilengéseket. A rendszert csak a politikai „liberalizálódás" útján lehetett konszolidálni. Ez a folyamat gr. Bethlen Istvánnak 1921-ben miniszterelnökké történt kinevezésével indult meg látványosan. Hegedűs Lóránt ilyen körülmények közt érkezett el élete csúcspontjára A trianoni békeszerződés igazságtalanságait, a magyarság tragikus veszteségeit mélyen átérezték az üzleti körök is. Mégis ók voltak talán az elsők, akik igyekeztek túltenni magukat fájdalmaikon, s felszárítván könnyeiket, annak utánanézni, hogy miből is éljünk meg. Fokozott mértékben igaz mindez az „érzékeny lelkű" Hegedűs Lórántra. 1919-1920-ban a békekötés előkészítésére a gr. Apponyi Albert vezetésével Neuillybe kiküldött szakértő bizottság tevékeny tagja. A trianoni békével müveinek egész sorozata foglalkozott. (Magyarország megcsonkítása - Európa veszedelme [19191, Lesz-e béke? [1920],