Századok – 1996

Kisebb cikkek - Sárközi Zoltán: Hegedüs Lóránt (1872–1943) II/445

446 KISEBB CIKKEK lekedett: „... a magyar polgárság nyújtsa ki kezét a munkásság politikai fölemelésére... különben... a szociális mozgalmak minden gyűlölködése — politikai utat nem találván—a munkás és a munkaadó közti feszültségben csapódik le ..." Falun az analfabéták miatt a nyüt szavazást ajánlotta, városon azonban lehetségesnek tartotta a fakultatív, titkos szavazást. Kifejezetten osztály-álláspontja nyilvánul meg, amikor leszögezte: „Ipari munkás az, akire kiterjed a kötelező balesetbiztosítás és betegsegélyezés." L. erre az 1907:XIX. tc.-t. A gyáriparosok körében mintegy „hattyúdal"-ként 1910-ben tartotta meg utolsó előadását. Most Dr. Fenyő Miksával együtt a drágaság ügyében összehívott értekezleten szerepelt. Jegyezzük meg: ez idő tájt az élelmiszerek ára annyira emelkedett, hogy egy négytagú munkáscsalád, melyben csak a családfenntartó rendelkezett keresettel, a havi pénzbér mintegy 70-75%-át költötte el ennivalóra. 1910-ben újra parlamenti képviselővé választották meg, ezúttal a Szabadelvű Pártból újjászervezett Nemzeti Munkapárt színeiben. 1918-ig egyfolytában képviselő maradt. Mint ilyen előbb a parlament pénzügyi bizottságának főelőadója, majd Bécsben a delegáció hadügyi előadója. Nyilvánvaló, hogy politikai szereplésével hozható kapcsolatba állandó munkahelyének felcserélése is. Az 1911/1912-es pénzügyi év óta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. ügyvezető igazgatója. A pénzintézeti szakmunkák így váltak mindennapi gyakorlatává. Hatalmas banktörténeti monográfiát írt, „A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és fennállásának története" címmel, mely 1917-ben jelent meg Budapesten. E könyv tömény szakmunka, óriási adatbeli gazdagsággal, quantitativ táblázatokkal és kimutatásokkal, minden lehetséges melléklettel, összesen 565 oldalon. A fényképmellékletek a háború második felében, utoljára mutatják be a magyar liberális burzsoázia soha többé vissza nem térő gazdagságát. Az első világháború harcainak elhúzódása miatt ekkor már nemcsak a cári Oroszországban, hanem a Központi Hatalmak országaiban is elemi erővel felszínre tört a nélkülözők, elsősorban a nagyvárosi munkástömegek elégedetlensége. Ilyen körülmények közt kezdődött meg a harctereken a katonai összeomlás, majd az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeti mozgalmainak nyüt színre lépése. Ismeretes: Budapesten 1918. október 31-én győzött az őszirózsás forradalom. Mit tettek a finánctőkések e számukra oly nehéznek ígérkező, komoly zavargásokkal fenyegető napokban? Mindenekelőtt: a helyükön maradtak. Azután megkezdték a szervezkedést. Rugalmasságukra jellemző, hogy 1918. november 17-én a Budapest főváros területén működő pénzintézetek képviselői már bankközi értekezletre gyűltek össze. Ezen huszonegy pénzintézet megbízásából Előkészítő Bizottságot választottak, mely a jövőben egybehangolja majd állásfoglalásaikat. Az értekezlet elnöke a legfőbb „pénzeszsák" hírében álló Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, jegyzőkönyvvezetője pedig Hegedűs Lóránt. Az Előkészítő Bizottságból 1919. január 31-ére kinőtt a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TEBE), mely e néven ekkor tűnt fel először. Alapszabálya 1919. január 24-én kelt. Alakuló ülését a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. épületében tartotta meg. Ezen már huszonhárom pénzintézet képviselői voltak jelen, melyek ugyanekkor tagjai maradhattak korábbi szövetségeiknek is. A polgári demokratikus for-