Századok – 1996

Kisebb cikkek - Sárközi Zoltán: Hegedüs Lóránt (1872–1943) II/445

446 KISEBB CIKKEK lekedett: „... a magyar polgárság nyújtsa ki kezét a munkásság politikai fölemelé­sére... különben... a szociális mozgalmak minden gyűlölködése — politikai utat nem találván—a munkás és a munkaadó közti feszültségben csapódik le ..." Falun az analfabéták miatt a nyüt szavazást a­jánlotta, városon azonban lehetségesnek tartotta a fakultatív, titkos szavazást. Ki­fejezetten osztály-álláspontja nyilvánul meg, amikor leszögezte: „Ipari munkás az, akire kiterjed a kötelező balesetbizto­sítás és betegsegélyezés." L. erre az 1907:XIX. tc.-t. A gyáriparosok körében mintegy „hattyúdal"-ként 1910-ben tartotta meg utolsó előadását. Most Dr. Fenyő Miksával együtt a drágaság ügyében összehívott ér­tekezleten szerepelt. Jegyezzük meg: ez idő tájt az élelmiszerek ára annyira emel­kedett, hogy egy négytagú munkáscsalád, melyben csak a családfenntartó rendel­kezett keresettel, a havi pénzbér mintegy 70-75%-át költötte el ennivalóra. 1910-ben újra parlamenti képviselővé választották meg, ezúttal a Szabadelvű Pártból újjászervezett Nemzeti Munka­párt színeiben. 1918-ig egyfolytában kép­viselő maradt. Mint ilyen előbb a parla­ment pénzügyi bizottságának főelőadója, majd Bécsben a delegáció hadügyi előa­dója. Nyilvánvaló, hogy politikai szereplé­sével hozható kapcsolatba állandó mun­kahelyének felcserélése is. Az 1911/1912-es pénzügyi év óta a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank Rt. ügyvezető igazgatója. A pénzintézeti szakmunkák így váltak mindennapi gyakorlatává. Hatalmas banktörténeti monográfiát írt, „A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésé­nek és fennállásának története" címmel, mely 1917-ben jelent meg Budapesten. E könyv tömény szakmunka, óriási adatbeli gazdagsággal, quantitativ táblázatokkal és kimutatásokkal, minden lehetséges melléklettel, összesen 565 oldalon. A fény­képmellékletek a háború második felé­ben, utoljára mutatják be a magyar libe­rális burzsoázia soha többé vissza nem térő gazdagságát. Az első világháború harcainak elhú­zódása miatt ekkor már nemcsak a cári Oroszországban, hanem a Központi Ha­talmak országaiban is elemi erővel fel­színre tört a nélkülözők, elsősorban a nagyvárosi munkástömegek elégedetlen­sége. Ilyen körülmények közt kezdődött meg a harctereken a katonai összeomlás, majd az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeti mozgalmainak nyüt színre lépé­se. Ismeretes: Budapesten 1918. október 31-én győzött az őszirózsás forradalom. Mit tettek a finánctőkések e számuk­ra oly nehéznek ígérkező, komoly zavar­gásokkal fenyegető napokban? Mindene­kelőtt: a helyükön maradtak. Azután megkezdték a szervezkedést. Rugalmas­ságukra jellemző, hogy 1918. november 17-én a Budapest főváros területén mű­ködő pénzintézetek képviselői már bank­közi értekezletre gyűltek össze. Ezen hu­szonegy pénzintézet megbízásából Előké­szítő Bizottságot választottak, mely a jö­vőben egybehangolja majd állásfoglalása­ikat. Az értekezlet elnöke a legfőbb „pén­zeszsák" hírében álló Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. elnök-ve­zérigazgatója, jegyzőkönyvvezetője pedig Hegedűs Lóránt. Az Előkészítő Bizott­ságból 1919. január 31-ére kinőtt a Ta­karékpénztárak és Bankok Egyesülete (TEBE), mely e néven ekkor tűnt fel e­lőször. Alapszabálya 1919. január 24-én kelt. Alakuló ülését a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank Rt. épületében tartotta meg. Ezen már huszonhárom pénzintézet képviselői voltak jelen, melyek ugyanek­kor tagjai maradhattak korábbi szövet­ségeiknek is. A polgári demokratikus for-

Next

/
Thumbnails
Contents